Nicolas Sarkozy francia belügyminisztert a szavazatok 98,1 százalékával vasárnap megválasztották a 3 hónap múlva esedékes franciaországi köztársasági elnökválasztás hivatalos jelöltjének a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) kongresszusán Párizsban.
Az apai részről magyar származású, 51 éves miniszter-pártelnök a legnagyobb francia politikai párt egyetlen jelöltje volt az elnökjelöltségre. A francia sajtó kommentárja szerint a szentté avatásra hasonlító jelöltválasztáson, hosszú órákon át tartó beszédek között, 80 ezer lelkes aktivista előtt került bejelentésre: a 337 ezer párttag 69,06%-a vett részt az internetes szavazáson, s 98,1%-a szavazott a pártelnök-jelöltre.
"Nem okozhatok önöknek csalódást. Győznöm kell önökért, győznöm kell Franciaországért" - jelentett ki Sarkozy a párizsi Porte de Versailles nevű kiállítási csarnokban megválasztása pillanatában az őt ovációval ünneplő párttagság előtt.
A hivatalos jelöltséggel a "nyugodt szakítást" meghirdető Sarkozy és a legnagyobb ellenfelének ígérkező, a szocialisták által novemberben elnökjelöltté választott 53 éves Ségolene Royal között megkezdődött az elnökválasztási kampány.
A baloldali "megújulás" jelszavával kampányoló politikusnőt és Sarkozyt 50-50 százalékban támogatnák a franciák a közvélemény-kutatási adatok szerint, ha ők ketten jutnának be az elnökválasztás második fordulójába. Dominique de Villepin kormányfő csak rövid időre jelent meg a 3,5 millió euróba kerülő, több száz újságíró részvételével megrendezett pártkongresszuson, de nem szólalt fel, és nem is szavazott az elnökjelöltre.
Az UMP jogelődjét alapító Jacques Chirac államfő egyelőre nem fejezte ki hivatalos álláspontját a következő elnökválasztással kapcsolatban. Elemzők azonban nem tartják valószínűnek, hogy 12 évi elnökség után harmadszorra is jelöltetné magát köztársasági elnöknek.
A francia politikai életben harminc éve jelen lévő Nicolas Sarkozy a gazdasági liberalizmus, a munka, az érdem értékeit, a bűnözés és az illegális bevándorlás elleni harcot, valamint a Franciaországban eddig tabunak számító pozitív diszkrimináció elképzelését tartja fontosnak.
Megfigyelők gyakran minősítik hiperaktívnak és vádolják populizmussal, illetve azzal, hogy botrányt kavaró kijelentéseivel szélsőjobboldali szavazatokra is pályázik.
Külpolitikai téren a Franciaországban 2005 májusában népszavazáson elvetett európai alkotmányos szerződés helyet egy úgynevezett mini-szerződést javasol Sarkozy, ellenzi Törökország uniós csatlakozását, valamint hazája és az Egyesült Államok közti szorosabb kapcsolatokat sürgeti.
(MTI)