Szergej Lavrov: Oroszország nem akar falakat építeni a külpolitikájában

"Nem akarunk semmilyen falakat építeni. Becsületesen akarunk együttműködni. Ha partnereink is készek ugyanerre - az egyenjogúságon és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre -, akkor készek vagyunk a párbeszédre mindenkivel" - mondta.

Az orosz diplomácia vezetője a mai folyamatokat elemezve a "berlini falak" építését "nyugati stílusú" gyakorlatnak nevezte.

Hangot adott álláspontjának, hogy az "egészséges" politikai erők "fokozatosan felemelik fejüket" Európában, noha megpróbálják őket akadályozni és betiltani. Példaként Romániát, Franciaországot és Németországot említette.

Lavrov szerint Nyugaton "egyes marginális személyiségek" még mindig azt tervezik, hogy Oroszországot régiókra darabolják fel, és nyugati országok képtelenek levonni a megfelelő következtetést a történelemből, amelynek évszázadai során "többször is megpróbálták Oroszországot megfékezni, alárendelni, megbüntetni".

Megítélése értelmében Vlagyimir Putyin orosz elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Hszi Csin-ping állam- és pártvezető közös fotója haragot váltott ki egyes nyugati vezetőkben, akik a képet "a szabályokon alapuló világrend elleni kihívásának" nevezték. Leszögezte, hogy Oroszország nem szándékozik bosszút állni a Nyugaton, és haragból cselekedni.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a Nyugat szeretné felújítani a kapcsolatait Oroszországgal, "akkor dolgok nem mehetnek majd tovább abban a szokásos ügymenetben, mint korábban".

"Oroszországnak a különleges hadművelet megkezdése után gazdasági összeomlást, teljes elszigetelődést, az ország és vezetése teljes kiközösítését jósolták, de a nyugati bankok, köztük a Világbank statisztikái azt mutatják, hogy Oroszország a vásárlóerő-paritás alapján a világ negyedik legnagyobb gazdasága lett az Egyesült Államok, Kína és India után, és Európa legnagyobb gazdasága ugyanazon kritérium alapján"

- mondta Lavrov.

Álláspontja értelmében Donald Trump amerikai elnök és kormányzata megértést mutat az iránt, hogy az ukrajnai válság kérdéseit "az összes résztvevő jogszerű nemzeti érdekeinek tiszteletben tartása alapján" kell megoldani.

Úgy vélekedett, hogy a dollárról való leválás és az alternatív fizetési platformok létrehozásának folyamata folyamatban van, de "sajnos azok, akik Donald Trump kormányában a pénzügyekért felelősek, még nem vontak le semmilyen következtetést". Lehetségesnek nevezte az Oroszország és az Egyesült Államok közötti együttműködést a mesterséges intelligencia területén, de, mint mondta, először meg kell erősíteni a kölcsönös bizalmat.

Méltatta Brazíliát, Indiát és Kínát, amiért "nem mondtak le jogos nemzeti érdekeikről", az Egyesült Államok nyomásának dacára.

A biztonság oszthatatlanságának elvéről szólva úgy vélekedett, nehéz lesz Izrael biztonságát nem hogy a palesztinok biztonságának csökkentése, de az önálló államalapításhoz való joguk likvidálása révén szavatolni. Úgy vélekedett, a nyugati vezetők Palesztina kérdésében abban bíznak, hogy "nem marad semmi, amit elismerhetnek".