Konkrét eredmény nélkül ért véget hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése, amelyen a szíriai helyzetet tekintették át.Németország kérésére ült össze a BT, miután vasárnap közel 140 ember vesztette életét Szíriában, közülük mintegy százan Hama városban, ahol a hadsereg és a biztonsági erők brutális támadást hajtottak végre a lakosság ellen.
A demokratikus változásokat követelő tüntetéssorozat márciusi elindulása óta ez volt az egyik legvéresebb nap Szíriában.
A BT zárt ajtók mögött tartott tanácskozásán az ENSZ egyik magas rangú tisztségviselője elmondta, hogy 12 ezer embert börtönöztek be, háromezernek pedig nyoma veszett március óta a közel-keleti országban.
Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Portugália a tüntetések véres elfojtását elítélő határozatot akar elfogadtatni, amit az Egyesült Államok is támogat. Oroszország és Kína - Brazília, India és Dél-Afrika egyetértésével - azzal fenyegetőzött korábban, hogy megvétóz egy ilyen határozatot.
A tanácskozás után diplomaták ugyanakkor elmondták, hogy minden ország aggodalmát fejezte ki az erőszak fokozódása miatt, és a BT tagjai között egyre inkább teret nyer az a gondolat, hogy cselekedni kell. Mindazonáltal valószínűbbnek tartják, hogy a Biztonsági Tanács végül nem kötelező erejű nyilatkozatot fogad el. A testület kedden folytatja a vitát.
"Úgy vettem észre, hogy a nézetek közeledtek, és az erőszak kiszélesedése miatt mindenki aggódik" - mondta a soros elnök India nagykövete, aki szerint a BT tagjai nyugtalanok az erőszak fokozódása miatt. Ugyanakkor hozzátette, hogy "nem sürgős" cselekedni.
A tanács ülésén annak a határozatnak a módosított változata került napirendre, amelyet májusban terjesztettek elő nyugat-európai országok. A határozatban felszólítanák Bassár el-Aszad szíriai elnököt, hogy vessen véget az erőszaknak, engedélyezze az ENSZ képviselőinek a szabad bejutást tüntető városokba, valamint indítson vizsgálatot az emberi jogok megsértése miatt.
"A Biztonsága Tanács némasága az elnyomás folytatására bátorít" - jegyezte meg egy névtelenül nyilatkozó diplomata.
Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete "némileg túlzónak" minősítette a határozatjavaslatot, de jelezte, hogy egy nyilatkozatról kész tárgyalni. "Ha van lehetőség egy szöveg elfogadására... nem leszünk ellene" - mondta.
Oroszország, Kína és szövetségesei dühösek amiatt, hogy a NATO a Líbiáról elfogadott BT-határozatokkal igazolja a Moammer Kadhafi hadi gépezete ellen indított légicsapásokat. Attól tartanak, hogy egy Szíriáról szóló határozat megnyitja az utat a fegyveres beavatkozásra, amit európai politikusok és a NATO hétfőn vehemensen cáfolt.
MTI