Régen látott egységben ítéli el a világ a Kadhafi-rezsím véres utóvédharcát, amely a polgárháború szélére sodorta az észak-afrikai országot. Menekítik ki a külföldieket, köztük a magyarokat is Líbiából. Még csak sejteni lehet a gazdasági hatásokat.
Sorozatos meglepetéseket okoz a Moammer Kadhafi líbiai elnök elkergetése érdekében kirobbant felkelés elleni véres erőszak nemzetközi fogadtatása: már az is – pozitív – megütközést keltett a külföldi megfigyelők körében, hogy a hatalom véres cselekményeit elítélte a többi között még Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is, ám nem sokan számítottak arra sem, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Kína is megszavazza a líbiai elnök és családja elleni szankciókat. Így történhetett, hogy a hét végén a BT egyhangúlag döntött arról: utazási korlátozásokat vezet be Kadhafival és gyerekeivel, közeli rokonaival és bizalmasaival, összesen 16 emberrel szemben. Emellett elrendelték bankszámláik befagyasztását, illetve fegyverszállítási embargót is hirdetett a testület Líbiával szemben. Csak Nagy-Britanniában sok milliárd fontos bankszámláikra bukkantak.
Mindeközben Líbia mind nagyobb része kerül a felkelők kezére, bár a Kadhafihoz hű erők minden eszközt bevetnek a tüntetések letörése érdekében. Már legalább ezer halálos áldozata van a február 16-án kitört felkelésnek. A fővárostól, Tripolitól 50 kilométerre fekvő Ez-Zavíja városát elfoglalták a felkelők, akik az ország keleti részét is ellenőrzésük alatt tartják. Bengáziban megalakult az ideiglenes kormány.
Az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) adatai szerint az elmúlt egy hétben százezer líbiai menekült el az országból Tunézia és Egyiptom felé. A szervezet szakértői humanitárius katasztrófától tartanak. Menekülnek a külföldiek is, számos ország különgépekkel szállítja el polgárait.