Az euróválság kiéleződése elmélyítette az Európa-politikával kapcsolatos nézeteltéréseket is a liberálisokkal közösen kormányzó német konzervatív pártok között.Miközben az Angela Merkel kancellár vezette Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) számos vezetője a napokban "több Európa" és nagyobb integráció mellett szállt síkra, a kisebbik uniós partner, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egyértelművé tette, hogy mindezt csak fenntartásokkal támogatja.
A pártelnök és egyben bajor tartományi miniszterelnök, Horst Seehofer keddi nyilatkozata szerint a szóban forgó törekvések nem mehetnek a nemzeti szuverenitás, illetve a nemzeti hatáskörök rovására, és nem csorbíthatják a parlament jogköreit.
A két keresztény párt közötti, az Európa-politikával kapcsolatos vita nem új, a korábbi ellentéteket azonban a súlyos adósságválság ismét felszínre hozta. A CDU több vezetője - köztük Wolfgang Scha:uble pénzügyminiszter, valamint Ursula von der Leyen és Norbert Röttgen elnökhelyettesek - a válságra való válaszként az elmúlt hét végén egyaránt szorosabb integrációt sürgetett az Európai Unión belül, nem zárva ki a nemzeti szuverenitás egy részéről való lemondást sem. Scha:uble pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetben az alapkérdés az európai integráció jövője. A miniszter úgy vélte, hogy a közös valuta közös pénzügyi politikát is követel, és ismételten felvetette egy európai pénzügyminiszteri poszt lehetőségét. Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter - a CDU egyik alelnöke - pedig az Európai Egyesült Államok létrehozásának szükségességéről beszélt. Von der Leyen úgy vélte, hogy a közös valuta nem elég, hanem politikai unióra is szükség van.
A CSU azonban egyértelműen elutasította ezeket a felvetéseket. Horst Seehofer a Die Weltnek nyilatkozva megerősítette, hogy pártja határozottan ellenzi az Angela Merkel és Nicolas Sarkozy francia államfő által közösen javasolt európai gazdasági kormány létrehozását és ugyanez vonatkozik a Scha:uble által indítványozott európai pénzügyminiszteri tisztségre is. A pártelnök egyidejűleg hangsúlyozta: a CSU sürgeti, hogy a Bundestagot az eddiginél erőteljesebben vonják be az euróválsággal kapcsolatos intézkedések meghozatalába. Kifejtette továbbá: pártja amellett van, hogy szigorú szankciókkal sújtsák azokat az országokat, amelyek nem tesznek eleget az adósság csökkentésével kapcsolatos kötelezettségeiknek.
A két párt közötti, korábbi hasonló viták általában kompromisszummal értek véget. Szakértők szerint ugyanakkor a mostani nézeteltérések azt jelzik, hogy Angela Merkel kancellár nem csak az ellenzék részéről, de még saját táborában is nagy ellenállással számolhat az euróválság megoldásával kapcsolatos döntések parlamenti szentesítésében. Az ezzel kapcsolatos törvényhozási szavazás szeptember legutolsó napjaiban várható.