A múzeumok éjszakáján nyílik a Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum

Kultúra - 2011-06-23

Korabeli kamerákkal, televíziókkal, lemezjátszókkal és stúdióbelsőkkel, összességében sok száz híradástechnikai berendezéssel nyitja meg kapuit pénteken, a múzeumok éjszakáján a Magyar Rádió épületében az egységes közmédia első közös kiállítóhelye, a Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum (RTTM).

            MTI Fotó: Manek Attila

            MTI Fotó: Manek Attila

    A XX. század a tömegkommunikáció kiteljesedésének kora: volt idő, amikor a televíziós és rádiós műsorvezetők szinte családtagnak számítottak, ezért az új múzeum mindenkiben felidéz majd személyes emlékeket is - hívta fel a figyelmet a Pollack Mihály téren megnyíló tárlat szerdai sajtóbejárásán a Médiaszolgáltatás-támogató es Vagyonkezelő Alap (MTVA) szóvivője.

    Cserháti Ágnes elmondása szerint az új múzeum átfogó képet kíván adni a hazai tömegkommunikáció, műsorszolgáltatás történetéről és a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda, valamint a Duna Televízió technikai emlékeit felvonultatva bemutatja, miként készültek és jutottak el a nézőkhöz a műsorok.

    Salamon István, az RTTM vezetője a múzeum előzményeiről szólva felidézte: a Magyar Rádió alapításának 80. évfordulóján, 2005-ben nyílt egy kisebb kiállítás, amely továbbfejlesztve és kiegészítve egy jelentős televíziótörténeti anyaggal, valamint egy-egy kisebb MTI-s és Duna televíziós sarokkal az új múzeum alapját képezi.

    A bemutatott elektromos és mechanikus gramofonok, lemezjátszók, szalagos magnók, és más készülékek az 1900-as évektől napjainkig nyújtanak áttekintést a rádiózás és televíziózás műszaki világáról. A korabeli bútorokkal és technikai eszközökkel berendezett rádiós és televíziós stúdiók, vezérlőszobák valóságos időutazásra invitálják a látogatókat; ebben egy 1964-es, illetve egy 1984-es szobabelső is segít.

    A szekrény méretű zenegéptől a Sokol és Videoton rádiókig, a fémlemezektől a kazettás magnókig a kiállítás anyagában jól nyomon követhető a XX. század technikai fejlődése. Egy monitoron látható például az első emberi arc, amely 1953-ban a magyar éterben megjelent, és az a gép, amely 56 évvel ezelőtt közvetítette a kísérleti műsort. A múltidézést a múzeumban meghallgatható archív felvételek és sajtódokumentumok teszik teljessé.

    Az Andrássy Egyetem melletti bejáraton keresztül elérhető kiállítóhelyen külön sarkot kap az MTI is: itt egy nagyérzékenységű, szekrénybe szerelhető rádióvevő berendezés, egy lyukszalagos távíró, egy mahagónifából és rézből készült, stilizált Morse-jeladó és egy öreg telexgép lesz látható. A legfiatalabb közmédium, a Duna Televízió történetével elsősorban dokumentumokon és díjakon keresztül ismerkedhetnek meg a látogatók.

    A Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumot péntek délután fél 6-kor Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója nyitja meg Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester, valamint a magyar médiatörténet számos legendás alakja társaságában: jelen lesz Kertész Zsuzsa, Gaskó Balázs (MTV), Asbóth József, Morvai Noémi (Duna TV), Bőzsöny Ferenc, P. Debrenti Piroska, valamint Szabó Tamás és Vizy Dorottya (Magyar Rádió).

    A Pollack Mihály téren a Duna Tv Kívánságkosár című műsora jelentkezik élőben délelőtt és este, délután kettőtől pedig a gyermeksarok és a vásári forgatag mellett izgalmas televíziós és rádiós játékok várják a látogatókat. A Magyar Rádió közvetítő kocsiban berendezett stúdiójában az érdeklődők részt vehetnek a Saját hangja, vigye haza játékban: a vállalkozó kedvűek kipróbálhatják magukat műsorvezetőként, saját felvételeiket pedig szakemberek segítségével régi szünetjelekkel, szignálokkal, híres archív konferálásokkal keverhetik, és az elkészült anyagot CD-n hazavihetik.

MTI