Bemutatták a francia mozikban Luc Besson filmjét a Nobel-díjas mianmari ellenzékiről

Kultúra - 2011-12-01

Luc Besson filmje Aung Szan Szú Kji (Aung San Suu Kyi) asszonyról, a mianmari ellenzék demokratikus harcának 1991-ben Nobel-díjjal kitüntetett vezetőjéről, akit hazájában politikai szerepvállalásáért az országot kormányzó katonai junta éveken át kényszerlakhelyre száműzött vagy börtönbe zárt.

 A The Lady a francia lapok szerint igazi történelmi freskó, amellyel a rendező több más - gyerekeknek és fiataloknak szánt - produkció után visszatért a nagyfilmek repertoárjához

A részben Thaiföld és Mianmar (a korábbi Burma) határán forgatott történet tavaly szeptemberben a kanadai Torontóban került először nemzetközi közönség elé és már csak azért is feltűnést keltett, mert a rendező nem az ilyesfajta epikus és érzelmes történelmi-politikai filmekről volt ismert.

    A Paris-Matchnak nyilatkozva Luc Besson elárulta, hogy amikor először olvasta a brit Rebecca Frayn forgatókönyvét, elsírta magát. Az első nézők arról számoltak be, hogy az Aung Szan Szú Kji és férje, Michael Aris közti kapcsolat érzelmi történetét állítva a film központjába a rendező maga is elsősorban könnyeket próbál kicsalni a néző szeméből. A demokratikus ideáljainak oltárán magánéletét is feláldozó, ma 65 éves ellenzéki vezetőt jórészt éppen férjének szemével láttatja Luc Besson.

    Az asszony szerepét Michelle Yeoh 48 éves malajziai születésű színésznő alakítja, aki fizikailag is hasonlít Aungra. A szerepre felkészülve Yeoh elutazott Rangunba, Mianmar fővárosába, és találkozott az ellenzéki vezetővel. A férjet, egy brit egyetemi oktatót, aki haláláig a távolból is szolidáris volt feleségével, David Thewliss testesíti meg a filmben, amelynek igaz története, ahogy mondani szokás, "kész forgatókönyv".

    Aun Szan Szú Kji apja a burmaiak által a gyarmatosítók ellen vívott küzdelem egyik hőse volt, aki később tábornok és az ország egyik vezetője lett. Apja halála után, amikor Aung a demokráciáért folytatott küzdelem élére állt, apja tábornoktársai kényszerlakhelyet rendeltek el számára, és többször évekre bebörtönözték. Elválasztották férjétől is, aki megbetegedett és külföldre utazott két fiukkal. Tudatában annak, hogy ha elhagyná az országot, a hatalom urai nem engednék meg, hogy visszatérjen, Aung döntött úgy, hogy Mianmarban marad. Nem lehetett férje mellett akkor sem, amikor az 1999-ben meghalt.

    Luc Besson filmje feleleveníti a Nobel-békedíjas életének nevezetes pillanatait. Így például édesanyja halálos ágyánál járult elé az a delegáció, amely felkérte, hogy vezesse a demokráciáért kibontakozó mozgalmat. Ezt először visszautasította, de végül elfogadta. Az 1990-es választásokat pártja élén megnyerte, de a katonai vezetők megsemmisítették a voksolás eredményét, őt pedig megfosztották szabadságától. Azóta életének legnagyobb részét kényszerlakhelyen töltötte, csak 2010-ben szűnt meg őrizete.

    Luc Besson az első torontói vetítésen abbeli reményének adott hangot, hogy filmjét Burmában is sokan fogják látni. Amikor a jelenlévők megjegyezték, hogy a mianmari katonai vezetők aligha fogják engedélyezni bemutatását, a filmes - akiről közismert, hogy erősen ellenzi a filmek illegális letöltését - azt felelte, ezúttal őszintén reméli, hogy sok kalózfelvétel készül majd róla az ázsiai országban