Csontváry-festmény restaurálására gyűjt a miskolci múzeum
- Látogatók, műértők és mások anyagi támogatását kéri a miskolci Herman Ottó Múzeum az intézmény egyik legbecsesebb műkincsének, Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász című festményének restaurálására.
A festmény állapota kritikussá vált, restaurálása halaszthatatlan, a vászon hátoldalán lévő olvasható dátum szerint 1964-ben történt rajta utoljára restaurátori beavatkozás. Csontváry alkotása Petró Sándor miskolci műgyűjtő halálát követően, 1977-ben került a Herman Ottó Múzeum gondozásába, és azóta gyakorlatilag folyamatosan különböző tárlatokon látható, az ország szinte valamennyi nagyvárosában kiállították már, külföldön pedig egyebek mellett London, Miami, San Diego, Stockholm, Rotterdam és München kiállítótermeiben is szerepelt már.
A kép a festő életművének kiemelkedő darabja, azon kevés alkotások egyike, amelyen az emberábrázolás dominál. Bár kisebb méretű a főművekhez képest, témáját és belső dimenzióját tekintve az Öreg halász mégis ugyanolyan nagyszabású motívum, mint a híres cédrusok vagy Baalbek romjai.
Különleges abból a szempontból is, hogy Csontváry legtöbb művétől eltérően kifejezetten borús és félelmetes hangulatú kép. Történetileg csupán annyi állapítható meg, hogy a festő Nápoly környéki utazása során készíthette 1901-02 körül, és hogy soha nem állította ki életében.
A múzeum közlése szerint bár az alkotás jelen állapotában is teljes erejű művészeti élményt nyújt, a hosszú távú megőrzés érdekében halaszhatatlanná vált a restaurálása, amelyet Dicső Ágnes végez majd el.
A restaurátor előzetes felméréséből kiderült, hogy az elöregedett hordozóvászon rossz állapota miatt a festékrétegek meggyengültek, és minden mozgatáskor könnyen megsérülhetnek. Erről tanúskodnak a kép teljes felületén látható vízszintes irányú mély repedések, így a beavatkozás célja elsősorban az eredeti vászon és vele együtt a festékrétegek megerősítése. A restaurálás ugyanakkor minden olyan műveletre kiterjed majd - beleértve a tisztítási folyamatot is -, amelynek várható eredményeként helyreáll a festmény eredeti szín- és formavilágához közeli állapot.
A munka költsége meghaladja a múzeum pénzügyi kereteit, az intézmény vezetősége ezért úgy határozott, hogy gyűjtést kezdeményez a pénzügyi fedezet hiányzó részének előteremtésére.
A munkát jelentős összeggel támogatja a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a múzeum is elkülönít erre a célra egy összeget, de a várhatóan több mint 3 millió forintos költség mintegy harmadát adakozásból szeretnék összegyűjteni.
A festmény március 31-ig, a gyűjtési akció zárónapjáig látható a múzeum képtárában, a több mint fél évig tartó restaurálás után, várhatóan késő ősszel érkezik majd vissza Miskolcra.