Debreceni Művelődési Központ szervezésében folytatódik a Debrecenből indultak... sorozat, amely arra hivatott, hogy emberközelbe hozza a cívisvároshoz ezer szállal kötődő művészeket, színeszeket. Október 27-én 19 órakor a Debreceni Művelődési Központ (Kossuth u. 1.) Pódiumtermében Pálfy Margit színművész önálló estjére kerül sor.
Pálfy Margit "Kussoltat a sors" címmel Latinovits Zoltánnak állít emléket, a színészkirály születésének 75., halálának 30. évfordulója alkalmából. Rendezte és szerkesztette: Szokoly Tamás. Művészeti tanácsadó: Nyilassy Judit. Köszöntőt mond: Erdei Sándor újságíró.
Jegyek elővételben és az előadás napján kaphatók a Debreceni Művelődési Központ információjában. Belépődíj: 600 Ft.
Pálfy nem követi a tömegízlést. Olyan költőkkel és műveikkel szól, amire csak keveseknek adatik meg rezonálni.
"Minél kifinomultabb egy művész, minél árnyaltabb lelki húrokat tud megpendíteni, annál kevesebbekhez szól. Van művész, aki a tömegeknek alkot, és van, aki Istennek. Ez utóbbit mindenki oly mértékben érti meg, amennyire lelkében felébredt Isten. A fény minden szemnek világít, csakhogy nem minden szem tűri a fényt." (Feuchtersleben)
„Én egyedül járom ezt a nagyon göröngyös utat. A körön kívül állok. Az van meg, aminek utánajárok, amiért megküzdök. Igyekszem úgy szervezni-adminisztrálni magam, hogy az ne menjen a pódiummunkám minőségének rovására. Minden estemmel - a 163.-kal is! - úgy kell szólnom, mintha először állnék közönség előtt. Nagy bennem a félelem, a felelősségtudat. Rettegek egy-egy fellépés előtt, sikerül-e a "röpülés"?
Aki eljön verset hallgatni, azt az embert én nagyon becsülöm, és a tehetségem legjavával akarom szolgálni. Szeretném, ha estjeim ünnepet jelentenének az emberek számára, mert szeretném őket kiemelni a hétköznapok kenyérharcaiból és a politika ridegségéből. Adni lelki táplálékot, hogy másnap jobb közérzettel ébredjenek és kedvvel, lelkierővel tegyék dolgaikat, hogy elfeledkezhessünk arról, hogy mindnyájan a megsemmisülés felé haladunk.
Szeretnék jelet hagyni. Naplóimat is ezért írom - (immár a 76.-at), dokumentálom fellépéseimet: meghívókat, plakátokat őrzök, leírom, hogy egy-egy estre hogyan készülök fel, mi történt a helyszínen, de példaképeimről (Latinovits, Szécsi Margit, Huszárik Zoltán, Kondor, Greta Garbo, Jancsó Adrienne) és vívódásaimról, küzdelmeimről, egy XX. századi művésznő kálváriájáról is vallok, újságcikkeket, kritikákat is összegyűjtők.
Nagyon nehéz "verssé válni". Néha úgy érzem, nem bírom tovább. Ilyenkor Lili Palmer színésznő mondatai segítenek: "Egy a fontos, az, hogy mennyire kitartó. Felrémlik előttem a bibliai Jákob képe. Egy szép napon megjelenik neki az angyal, majd ott akarta hagyni. Jákob azonban nem engedte, belekapaszkodott az angyalruha mennyei redőibe, és így kiáltott: -Amíg meg nem áldasz, nem engedlek el." (Pálfy Margit)
ÉLETRAJZ
1954. szeptember 14-én született Devecserben (Veszprém megyében).
1976-77. két évadot töltött a veszprémi Petőfi Színházban.
1977-től a budapesti Nemzeti Színház stúdiójában tanulta a színészmesterséget.
1978-ban - (Nagy Attila, Jancsó Adrienne elnökletével) - megkapja az állandó előadóművészi engedélyt.
1979-től szabad szellemi foglalkozású előadóművészként járja az országot és a határon túli magyar területeket. Eljut a Felvidékre, Vágsellyére, ahol Nagy László őt kérte fel versei tolmácsolására a híres-hírhedt Vörösmarty klubban. Dunaszerdahelyi, megyeri, pozsonyi gimnáziumokban, klubokban Szilágyi Domokos verseit adta elő. A Kassán élő magyar közönségnek Márai Sándor költeményeit mondja négy tételben. Szlovéniába, Lendvára többször kapott meghívást. Bemutatta Márai, Erzsébet királyné (Sisi) és Ratkó, Csoóri, Nagy László, Szécsi Margit verseiből álló önálló estjeit.
1983-tól 1987-ig a Békés megyei Jókai Színház tagjaként három főszerep eljátszása után elnyeri az állandó színészi működési engedélyt.
1989-1993. között a debreceni Csokonai Színház vezető művésze.
1993-tól szabad szellemi foglalkozású előadóművész.
1994-ben három hónapos körúton az Amerikai Egyesült Államokban mutatta be Hervay-Szilágyi verseiből álló pódiumműsorát.
A kritikák először Amerikában állították róla, hogy versmondása bartóki értéket képvisel.
1999-ben eljut műsoraival: Salzburgba, Ausztráliába, Svédországba, Bécsbe, 2000-ben Szlovákiába, Bécsbe, Szlovéniába, Los Angelesbe, Firenzébe, Rómába, Ulmba, Münchenbe, Nürnbergbe.
A Magyar Rádióban több mint kétszáz felvétel őrzi versmondását, rádiójátékok, költői levelek, monológok, monodrámák előadását.
Kitüntetése: Pro Comitatu-díj (Veszprém megye díja, 2004)
Debreceni szerepei:
- Heltai Jenő: A néma levente: Zília (partnere: Csíkos Sándor)
- Lope de Vega: A kertész kutyája: Diana grófnő
- Spiró György: A csirkefej: a nő (partnere: Bertók Lajos)
- 2 japán egyfelvonásos főszerepe: A selyemtollú kócsag (Tszu), Hétalvó (Öreganyó)
- Zilahi Lajos: A tábornok: Drugeth grófnő (partnere: Koncz Gábor)
- Szomory Dezső: Hermelin
- Csehov: Sirály: Polina (partnere: Kóti Árpád)