Az avantgárd mozgalmak megjelenése óta az orosz művészet hatása világszerte meghatározó. A szeptember 25-én nyíló magyarországi kiállítás átfogó módon mutatja be az elmúlt három évtized orosz képzőművészetét. Többségében olyan alkotók szerepelnek a tárlaton, akiknek a munkái – Bécstől New Yorkon át Tokióig – a világ nagy közgyűjteményeinek féltve őrzött darabjai között találhatóak
A Hogyan tovább Oroszország? című kiállítás három kurátora (Jevgenyij Bereznerk, Irina Csireva és Natalia Taraszova) arra törekedett, hogy minden alkotótól jellemző, fontos mű kerüljön a Modembe.
Ilja Kabakov Közös konyhája is látható lesz Debrecenben
A magyarországi kiállítás egyik szenzációja a New Yorkban élő, világhírű Ilja Kabakov egyik nagyméretű installációja. A Közös konyha című alkotás sokak szerint a kortárs orosz művészet egyik főműve. A harminc négyzetméternyi alkotás egy szovjet társbérleti lakás (az úgynevezett „kommunálka”) közös konyháját idézi meg. A kommunálkát a sztálini idők lakásínsége hozta létre a húszas évek vége felé. Egy lakásba zsúfolódtak egymástól tökéletesen különböző hátterű, habitusú, életvitelű, gondolkodású, képzettségű, temperamentumú emberek. A kommunálkában gyakorlatilag eltűnt minden intimitás, megszűnt a magánélet. Kabakov egy vele készített interjúban úgy jellemzi az installációt, mint egyfajta mágikus kristálygömböt, mely az egész világba betekintést enged. A néző egyszerre kerül radikálisan kívülre és belülre. Kívülre, hiszen a láthatóság egésze a szeme elé tárul: egy mindent látó tekintetté válik; és belülre, mert maga a látvány nem engedi meg az elkülönülést.
Világhírű művészek
Erik Bulatov
A ma már Párizsban élő művész 1933-ban született. A szovjet nonkonformista képzőművészet egyik legjelentősebb képviselője. Nemrég – egyfajta kései elégtételként – retrospektív tárlatot rendeztek műveiből a moszkvai Tretyakov Képtárban.
Oleg Kulik
Az 1963-ban született művész a kilencvenes évek közepén robbant be a nemzetközi művészeti életbe. Provokatív fotóprintjein a testiség határait feszegeti. Munkái nem egyszer botrányokat kavartak – így például a Mélyen Oroszországban című kép, amelyen nemes egyszerűséggel bedugja a kezét egy tehén vaginájába.
Leonid Sokov
A hetvenes évek közepe óta a szoc-art meghatározó képviselői közé szokták sorolni. Az 1941-ben született, több műfajban alkotó művész a szovjet szimbólumok mellett előszeretettel használ fel munkáiban népies, olcsó lenyomatokat, durván kifaragott fajátékokat. Művei sokszor ősi idolokra és totemekre emlékeztetnek.
Alexander Kosolapov
A Moszkvában született (1943) művész a szocialista szimbólumokat és a nyugati kereskedelmi ikonokat egymáshoz illesztő munkáival híresült el. Nagyhatású alkotásai kulturális és vizuális sztereotípiákat figuráznak ki.
Vitalij Komar – Alexander Melamid
Moszkva, 1972. Két elvtárs egy vörös zászlót tart, melyen ez áll: „Bazd meg az anyád!” Ez volt a szoc-art alapító gesztusa. Komart (1943) és Melamidot (1945) hamarosan megfosztották orosz állampolgárságuktól. Nyugatra mentek és világhírnévre tettek szert.
A Modem kiállításán szereplő művészek
Batinkov, Konsztantyin Bugajev, Szergej Bulatov, Erik Celkov, Oleg Cvetkov, Dmitrij Cseluskin, Kirill Csezsin, Andrej Csubarov, Jevgenyij Csujkov, Ivan Duboszarszkij, Vlagyimir Fajbiszovics, Szemjon Gerlovin, Valerij Gerlovina, Rima Gnyilickij, Alekszandr Gorohovszkij, Eduard Gutov, Dmitrij Haritonov, Alekszandr Infante-Arana, Francisco Jakovlev, Vlagyimir Jankilevszkij, Vlagyimir Julikov, Alekszandr Kabakov, Ilja Kallima, Alekszej Komar, Vitalij Kosljakov, Valerij Koszolapov, Alekszandr Krasznopevec, Dmitrij Kulebjakin, Nyikolaj Kulik, Oleg Lebegyev, Rosztyiszlav Lion, Dmitrij Makarevics, Igor Mamonov, Bogdan Mihajlov, Borisz Mihnov-Bojtyenko, Jevgenyij Novikov, Tyimur Nyemuhin, Vlagyimir Nyesztyerova, Natalja Orlov, Borisz Oszmolovszkij, Anatolij Pivovarov, Viktor Plavinszkij, Dmitrij Purigin, Leonyid Puzenkov, Georgij Rabin, Oszkar Roginszkij, Mihail Ruhin, Jevgenyij Solkovszkij, Igor Stejnberg, Eduard Sutov, Szergej Svarcman, Mihail Szavadov, Arszen Szmelov, Borisz Szokov, Leonyid Szoldatova, Olga Sztrucskova, Natalja Szvesnyikov, Borisz Ter-Oganyjan, Avgyej Tureckij, Borisz Vasziljev, Oleg Vejszberg, Vlagyimir Vinogradov, Alekszandr Zvjozdocsotov, Konsztantyin Zsjolugy, Ánya