Izraelbe érkezett a héber Biblia legkorábbi ismert példánya, a Sassoon-kódex, és október 11-étől kiállítják - jelentette be a Tel-Avivban működő Anu nevű, korábban Diaszpóra Múzeumnak nevezett intézmény.
A kódexet az El Al izraeli légitársaság szállította csütörtökön -múzeumi személyzet és biztonsági őrök kíséretében - New Yorkból Izraelbe.
Több tucat izraeli híresség üdvözölte Tel-Avivban a Biblia ősi kodexét, köztük az 1973-es jom kipuri háború hőse, Avigdor Kahalani, Ofir Haim, az izraeli ifjúsági labdarúgó-válogatott edzője, vagy Suli Rand énekes-színész. A reptérről biztosított konvojjal vitték a Tel-Aviv északi részén, a Tel-Aviv Egyetem kampuszának területén található múzeumba.
Az 1100 éves kódexet májusban Alfred Moses amerikai diplomata megvásárolta a Sotheby's New York-i aukcióján, és a Tel-Avivban működő Anu Múzeumnak adományozta. Az aukción mindössze néhány percig tartott a licitálás, noha számos országból érkeztek ajánlattevők.
A Sassoon-kódex a világ jelenleg ismert legrégebbi, héber nyelvű, csaknem a teljes szöveget tartalmazó, kézzel írott Bibliája: 12 kilogramm súlyú, közel 800 oldalnyi összefűzött pergamenlap, amely az Ószövetség könyveit tartalmazza.
A kódexet a tudományos vizsgálatok alapján a 9. század végén vagy a 10. század elején írták valahol a mai Izrael vagy Szíria térségében, majd kézről-kézre adták, és útját feljegyezték a hátsó oldalára azzal a figyelmeztetéssel, hogy átkozott lesz, aki eladja.
A 12. században a szíriai Maszin, ma Makda nevű város zsidó közössége használta, az utolsó bejegyzés erről a 14. század elejéről származik. Ekkor a feltételezések szerint elpusztult a zsinagóga és valószínűleg az egész közösség a mongol törzsek egyik közel-keleti "tatárjárása" idején.
A 14. századtól egészen 1929-ig ismeretlen a sorsa, ekkor David Solomon Sassoon megszerezte magángyűjteménye, a világ legnagyobb huszadik századi judaisztikai és hebraisztikai kollekciója számára, s róla kapta ma is használatos nevét. A valaha talált legrégebbi bibliai szövegeket-szövegrészeket 1947-ben, a Holt-tenger melletti Kumránban fedezték fel, és az időszámítás előtti harmadik-első században készültek.