Jantyik Zsolt, a debreceni PG Csoport frontembere lett az év könnyűzenei szövegírója az Artisjus döntése alapján. Az énekes az alföldi zenéről, a szövegekről és a rock jövőjéről is beszélt az MTI-nek.
"Ez a díj szerintem a legnagyobb elismerés, nem a kormány vagy valamilyen állami grémium adja, hanem a szakma ítéli oda. Ezért is becsülöm nagyra és nagyon örülök neki" - mondta a 48 éves Jantyik Zsolt.
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület csütörtöki díjátadó gáláján elhangzott indoklás szerint Jantyik Zsolt Szomjas Györgynek a PG Csoportról szóló, Alföldi rock című, tavaly bemutatott dokumentumfilmben hallható dalszövegeiért érdemelte ki az elismerést.
A debreceni PG Csoport 1986-ban alakult és a városban ma már legendásnak számít, holott országosan nincs akkora ismertsége, mint a szintén debreceni Tankcsapdának. A PG Csoport által képviselt stílust alföldi zenének, alföldi rocknak szokás nevezni.
"Ez egy életérzés, ami körülvesz bennünket Debrecenben és környékén: megtart és egyszerre meg is köt. Az alföldi zene kifejezést még az induláskor, fiatalon találtuk ki, ezt a címet adtuk első lemezünknek, ami 1990-ben jelent meg. Az elmúlt 27 évben játszottunk Amerikában is, és amikor az autópályákon áthaladtunk a széles földeken, akkor értettem meg, hogy az ottani zene nagyobb térben születik meg, ezért lehet szélesebb hatása is" - jegyezte meg Jantyik Zsolt.
Felidézte, hogy készítettek hét stúdióalbumot és voltak igazi nagy sikereik. A PG Csoportnak Debrecen mellett a kilencvenes években klubja volt Pécsett, Miskolcon és Budapesten a Tilos az Á-ban is. 1995-ben 214 zenekar közül nyert meg egy hazai rocktehetségkutatót, amelynek eredményeképpen Svájcban világsztárokkal, Bob Geldoffal, Neil Younggal és a Pearl Jammel léphetett fel. "Akkor itthon egy ideig sokat foglalkoztak velünk, aztán egyik pillanatról a másikra már nem. A szakma szűk, időnként talán a látóköre is az, akárcsak a médiának időnként" - fogalmazott az énekes.
Jantyik Zsolt a PG Csoport mellett több mint másfél évtizede ír szövegeket a Bikini együttesnek (Csak dolgozni ne kelljen, A szabadság rabszolgái, Látom a szemeden, Annyi mindent elhittem), sőt könnyebb stílusban utazó énekesnőknek, Vincze Lillának, Csepregi Évának is bedolgozott.
"Nem olyan öreg még a magyar beat vagy rockzene, bizonyos szempontból még most is gyerekcipőben jár. Nagy kérdés, meg tudja-e tartani önállóságát, tud-e olyan átörökítést adni, mint amilyet a negyven évvel ezelőtt elindult táncház-mozgalomnak sikerült. Ha nem vagyunk észnél, a magyar zene könnyen elveszítheti önállóságát és átcsúszhat a mintha, a másolás világába. Azon zenészek, szövegírók közé tartozom, akik mindent befogadnak a külföld zenéjéből, ugyanakkor saját világukat akarják megvalósítani. A kreativitás, az önállóság a magyar könnyűzenében is helyénvaló, ráadásul nagy lehetőséget ad, hogy magyar nyelvnek ugyanúgy a kettes számrendszer az alapja, mint a számítógép világának" - hangsúlyozta Jantyik Zsolt.
Elismerte, hogy vannak dalai, amelyekben felfedezhetők politikai témák, pedig soha nem ír napi dolgokról. "Vannak trendek, amelyekről énekelni kell, mert a szavak, a gondolatok másokat is elgondolkoztatnak" - vélekedett.