2008. április 11-én, 18 órai kezdettel a Budapest Kongresszusi Központ Bartók termében a Magyar Soros Alapítvány a Virág Judit Galéria szervezésében aukcióra bocsátja a Soros-gyűjtemény festményeit. Az aukció célja, hogy a gyűjteményt, pontosabban annak értékét visszaforgassa a művészetbe, a kultúrába, s a festészet e nagyszerű produktumai további alkotások, kulturális programok létrejöttét segítsék.
Soros György gyűjteményének évekig a bécsi Ludwig múzeum, a budapesti Kiscelli Múzeum, a székesfehérvári István Király Múzeum, a Szombathelyi Képtár és a pécsi Janus Pannonius Múzeum adtak otthont. A Magyar Soros Alapítvány az említett magyar közgyűjteményeknek ajándékozza a gyűjtemény néhány értékes darabját. A most kalapács alá kerülő 134 tételből álló kínálat nem kisebb neveket tartalmaz, mint Kádár Béla, Kassák Lajos, Scheiber Hugó, de megtalálhatók közöttük Jean Cocteau és Thilo Matsch munkái is.
A SOROS GYŰJTEMÉNY
A Soros-gyűjtemény létrejöttében nagy szerepet játszott a magyar származású, new yorki galerista, Kövesdy Pál. Az ő közreműködésének is eredménye a kollekció magva, amely a magyar avantgarde, elsősorban a MA folyóirat köré csoportosuló, haladó szellemű művészek munkáiból áll. A magyar vonatkozású kollekció később a kelet-európai avantgarde műveivel, részben pedig a II. Világháború utáni, elsősorban párizsi kötődésű absztrakt művészek munkáival gyarapodott.
SOROS GYÖRGY ÉS A KÉPZŐMŰVÉSZET
Soros György nevét az 1980-as években ismerte meg közelebbről a széles magyar közvélemény. A világ egyik legbefolyásosabb üzletembere alapítványt hozott létre, melynek tevékenységét Magyarországra is kiterjesztette. Az általa támogatott programokkal, szervezetekkel és személyiségekkel a nyílt társadalmak kialakulását kívánta előmozdítani térségünkben. Oktatási, gyermek- ifjúsági, média- és kommunikációs programok, civil társadalom és emberi jogi projektek, humanitárius segélyprogramok, tudományos, orvosi, művészeti, kulturális, valamint a gazdasági szerkezetátalakításhoz kapcsolódó fejlesztések kaptak támogatást.
A MAGYAR SOROS ALAPÍTVÁNY ÉS A KULTÚRA
A Magyar Soros Alapítvány 1984-től pályázati programokon és díjak alapításán keresztül támogatta a magyarországi kultúrát és művészeteket. Az Alapítvány 25 millió dollárt, azaz mintegy 5 milliárd forintot fordított a kultúra különböző területeinek támogatására.
A rendszerváltás előtt fénymásolók, számítógépek beszerzését célzó programok, levéltárak, könyvtárak, önálló zenei programok támogatása, zenei, irodalomtudományi ösztöndíjprogramok, kiállítás támogatások, eszközbeszerzések, magyar – amerikai kulturális kapcsolatok támogatása, magyarországi helyi közművelődési csoportok, események támogatása, építészet, műemlékvédelem, a színházi előadóművészet támogatása, valamint a fotó, film, képzőművészet támogatása élvezett prioritást.
A rendszerváltás után a korábbi programok többsége folytatódott, de a támogatási preferenciák változtak. Az alapítvány által létrehozott Képzőművészeti Dokumentációs Központ mellett hangsúlyosan jelent meg a zene (ösztöndíjak, műhelyek, zeneoktatás), az előadó művészet (színház, tánc, báb), a vizuális művészet (fotó, film, képzőművészet), majd a folyóiratok, lapok támogatása. Az Alapítvány 1992-tól adta ki a Soros díjakat, ekkor indult el a könyvkiadási program és a könyvtár-támogatási program is. A kulturális támogatások között fontos volt a színházi szakemberek képzése, az elektronikus médiatámogatási programok (TV, rádióadók), és az alternatív kulturális kezdeményezések támogatása. A kilencvenes évek közepén indult a kulturális menedzsment program (hivatásos és alternatív előadó művészeti csoportok támogatása), a restaurálási program és az alternatív intézmények (színház és stúdióprogramok) támogatása. A kilencvenes évek második felében - egészen 2003-ig a könyvkiadás, lapkiadás támogatási program és a stúdiószínházi program volt az Alapítvány kultúra támogatásának fő területe.
A Soros Alapítvány nemcsak közvetlenül, hanem más szervezetek létrehozásával közvetetten is részt vett a kultúra támogatásában. A C3, melynek Magyarországon kétségkívül legismertebb produktuma a freemail, a Soros Alapítvány által 1985-ben létrehozott Képzőművészeti Dokumentációs Központból fejlődött ki. A C3 hároméves kísérleti programként indult, mely időszakban a Soros Alapítvány részeként működött. 1996 és 1999 között a C3-nál kapott webhelyet közel ezer non-profit szervezet, több száz iskolai könyvtár, mintegy száz önfejlesztő iskola, 20 pedagógiai intézet, az Országos Közoktatási Intézet 26 szolgáltató pontja, közösségi iskolák és városi könyvtárak. A Summa Artium Kht-t a Magyar Soros Alapítvány alapította 2003. decemberében, azzal a céllal, hogy két évtizedes kultúra- és művészettámogató tevékenységének befejezését követően, a Summa elősegítse az üzleti és magánszférából a kultúrára irányuló támogatások növekedését.
A Magyar Soros Alapítvány mellett a Soros Hálózat részeként működő Open Society Institute (OSI) „Művészet és Kultúra” Programja szintén számos olyan programot működtet, amelyeknek célja a kultúra támogatása. Az elmúlt időszakból kiemelkedik, hogy az OSI 2007-ben aktívan közreműködött az 52. Velencei Biennálé-n az első Roma Pavilon megszervezésében, lebonyolításában és finanszírozásában. A Roma kultúra támogatása az OSI egyik prioritása, úgy Magyarországon, mint a többi Közép-Kelet Európai országban.
Összességében a Soros Hálózat által az elmúlt évtizedben kulturális támogatásokra fordított összeg meghaladja a 155 millió USD-t.