Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban: az 1956-os forradalom emlékei

Kultúra - 2006-10-06

Az 1956-os forradalom emlékei - Új szerzemények 2004-2006 címmel nyílt kiállítás csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban. A terembe lépve az ajtóval szemben a látogató egy felfüggesztett, közepén lyukas nemzeti zászlóval találkozik.

A falakon fotók a forradalom napjairól, menekült magyar kisdiákoknak az ausztriai Innsbruckban készült rajzai, a tárlókban Kossuth címeres jelvények gyűjteménye, konzervekkel teli kartondoboz, amelyre fölírták: az amerikai nép adománya. A terem egyik sarkában a földön gyújtógránát tüzétől megégett kövek vannak, amelyek a múzeum restaurálásakor kerültek elő.

 

Kovács Tibor főigazgató elmondta, hogy a múzeum a sajtóban közzétett felhívásainak nyomán magánszemélyektől két év alatt több mint ezer fénykép, félszáz röpirat, plakát, egyéb nyomtatvány és tárgy került a gyűjteménybe. A tárlaton ezekből az évtizedekig féltve őrzött, majd nagylelkűen a Magyar Nemzeti Múzeumnak átadott, eddig ismeretlen történeti emlékekből láthatók a legjellemzőbb darabok.

 

A drámai napokban keletkezett óriási mennyiségű kordokumentum a forradalom leverése után eltűnt a nyilvánosság elől. Az emberek a forradalmi napokra emlékeztető, birtokukban levő tárgyakat - a megtorlástól tartva - többnyire megsemmisítették.

 

A hatóságok által elkobzottakat a levéltárak, könyvtárak szigorúan zárt, titkosított gyűjteményeibe kerültek, egy részüket pedig bizonyítékként használták fel a terrorperekben. A múzeum főigazgatója hozzátette, hogy a kiállítás még egy szobormásolattal gazdagodik majd.

 

A nyitással egyidőben szállt le Ferihegyen az a repülőgép, amely az egyesült államokbeli Massachusetts államban működő magyar egyesület ajándékát hozta a múzeum 1956-os kiállításának: Hollósi György művész szobra a forradalom 30. évfordulójára adományokból készült.

 

A hallgatóság azt is megtudta, hogy a Nemzeti Múzeum a külügyminisztérium fölkérésére 1956, a szabadság reménye címmel utazó kiállítást készített 80 példányban, és ez eljutott a magyar követségekre, konzulátusokra.

 

Romsics Ignác történész, akadémikus beszédében azt emelte ki, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a XIX-XX. századi történelem utolsó nagy fellobanásainak sorába tartozik, amikor a magyar nép kifejezte a nemzeti függetlenség és a társadalmi igazságosság utáni vágyát.

 

Ilyen dátum volt 1848 és 1918 ősze, 1945-46, amelynek sikertelensége okán 1956-ban a magyar nép újra megfogalmazta a nemzet céljait. Ez azonban csak 1989-90-ben, a rendszerváltással valósult meg. Az emberek csendes ellenállásának jeleként - pincékben, padlásokon, szekrények mélyére rejtve - a korabeli rekvizitumokból sok megmaradt. Ennek köszönhetően jött létre ez a kiállítás, amely december 3-ig tekinthető meg a Nemzeti Múzeumban.

 

(MTI)