Újabb reprezentatív szakszervezet a kultúrát sújtó kormányintézkedések ellen

Kultúra - 2011-02-21
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) csatlakozott a kultúra ellehetetlenítése ellen tiltakozó szövetségekhez, egyesületekhez. A KKDSZ az összefogást életre hívók felé jelzi, hogy a stabilitási tartalék képzése érdekében foganatosított intézkedéseket már pénteken megtette a NEFMI.

Ezek a csökkentések lehetetlenné teszik azt, hogy a nemzet kulturális kincseit gondozó országos közgyűjtemények és a közművelődési intézmények szakmai feladataikat ellássák.  Az újabb megszorításoknak a végrehajtása esetén a magyar kultúra szervezetrendszere összeomlik, a kultúra pótolhatatlan veszteségeket szenved. Nem tartjuk elfogadhatónak és megengedhetőnek azt a leépítés-sorozatot, ami mind települési, mind megyei, mind országos szinten zajlik.  - írja levelében a szakszervezet elnöke.

 

    A Magyar Bábjátékosok Egyesülete, a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Szín-Játékos Szövetség, az MSZ-JSZ Egyetemi Színjátszók Szekciója, a Magyar Versmondók Egyesülete és a Színházi Kritikusok Céhe százezrek nevében, csütörtökön fordult nyílt levélben a miniszterelnökhöz, a nemzetgazdasági, a humán erőforrás miniszterhez és a kulturális államtitkárhoz, hogy az újabb zárolások, elvonások által okozott helyrehozhatatlan károkra hívják fel az érintett kormánytagok figyelmét.

    Az egyik legjelentősebb kulturális érdekvédelmi szervezet már január 25-én levélben fordult Réthelyi Miklós miniszterhez, amelyben felhívták a tárcavezető figyelmét, hogy az új országos és megyei vezetéssel kapcsolatos várakozásokkal ellentétben az önkormányzatok jelentős hányada a 2011. évi költségvetési tervek elkészítésekor komoly pénzügyi megszorító intézkedéseket foganatosít a közgyűjteményi és közművelődési intézményrendszer finanszírozásában. Ezen a területen régen nincsenek tartalékok, fölösleges álláshelyek, újabb bevételi lehetőségek, ezzel szemben a megoldatlan épületi, tárgyi, biztonságtechnikai és szakmai gondok eddig is akadályokat állítottak a színvonalas munkavégzés elé. Az újabb csökkentések nem vették figyelembe a meglévő nehézségeket, és számos intézményt ellehetetlenítenek.

    Különösen kedvezőtlenül alakul a megyei - fővárosi ellátás helyzete. A hazai igazgatási és intézményi hagyományok mellett az együttműködéseknek, a szakmai támogatások megvalósulásának, az információs szolgáltatások szerveződésének a megye az ideális helye és kerete, így van ez a közgyűjteményi és közművelődési szakterületeken is. Sajnálatos módon ezeknek az intézményeknek évek óta fogy személyi és gazdasági ereje. Meggyőződésük szerint a feltételek hiányában a törvény által előírt feladatait több megyei intézmény már az elmúlt években sem volt képes ellátni. További leépülés esetén a kulturális alapellátás gerincét képező megyei szint olyan mértékben bénul meg, hogy nem teljesítheti a törvényben is rögzített feladatát, melynek biztosításáért a miniszter felelősséggel tartozik.

    Tovább rontják a helyzetet a - fenntartói támogatás folyamatos apadása miatt is bekövetkező - megalapozatlan, szakmailag indokolatlan összevonások és kiszervezések. Sok eset közül példaként említjük a Petőfi Csarnok beolvasztását a Trafó Kortárs Művészetek Házába, a Váci Értéktár Muzeális Közgyűjtemény feladatainak átadását a megalapítandó Városimázs Kft-be, a csongrádi, kiskunhalasi közművelődési és könyvtári intézmények tervezett betagolását kft-kbe.

    Mindemellett az Országgyűlés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény érdekegyeztetés nélküli újabb módosításával lényegesen gyengítette a közalkalmazottak helyzetét, mert a közalkalmazotti jogviszony automatikusan, a közalkalmazott szándékától függetlenül munkaviszonnyá változik, ha az intézményt más szervezetté (pl. kft-vé) alakítják át.

    A szakszervezet kétségeinek ad hangot a közcélú feladatok ellátásával kapcsolatosan, mert a közgyűjteményi és közművelődési területen dolgozók a közalkalmazottak között is mára már a legalacsonyabb jövedelműek közé tartoznak. A béreknek ez a szintje az e területek munkavállalói körének még erősebb kontraszelekciójához vezet. A szakmai elkötelezettségből ma még kitartók pályaelhagyása után nem lesz elegendő munkavállaló, aki folytatni fogja ezeket a sokoldalú kompetenciát követelő foglalkozásokat. Ezt a súlyos gondot alapvető nemzeti és művelődési érdek lenne megoldani.

    Fel kellene ismerni, hogy a kevés számú tudományos intézmény és művészi alkotóműhely mellett a könyvtárak, levéltárak, múzeumok, művelődési házak, állat- és növénykertek az őrzői, fejlesztői és közvetítői a kulturális értékeknek.

    A magyarság számára sokféle és tragikus következménye lesz annak, ha ezeknek az értékeknek a gondozása és közösségi éltetése nem megfelelő módon történik.

    Réthelyi Miklós humán erősforrás miniszter a KKDSZ januári levelére nem válaszolt. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete most csatlakozik a tiltakozók által a facebook közösségi portálon létrehozott  Összefogás a magyar kultúráért   oldalhoz is: