A Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) magyar tagozata levélben arra kérte Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárt, hogy magyarázza meg, milyen szakmai szempontok alapján nevezte ki a Műcsarnok élére Gulyás Gábort, a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ korábbi igazgatóját. Gulyás Gábor időközben sajtótájékoztatón beszélt terveiről és a Műcsarnok jövőjéről.
„Nem tekinthető párbeszédnek, ha a pályázatból indoklás nélkül lesz kinevezés, ha a kinevezett programja és koncepciója nem ismerhető meg előre, valamint az sem, ha a szaktárca nem közli, miért éppen Gulyás Gáborra esett a választás” - áll az AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége) magyar tagozatának levelében, amelyet Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárnak küldtek azután, hogy eldőlt, Gulyás Gábor váltja a Műcsarnok ügyvezető igazgatói székében Petrányi Zsoltot.
„Levelünkre tegnap kaptunk választ: az államtitkár úr a kiválasztási forma megváltozását az időhiánnyal magyarázta” - felelte megkeresésünkre Mélyi József, a szövetség magyar tagozatának elnöke, hozzátéve, hogy időközben a minisztériumnak és a vagyonkezelőnek is írtak az ügyben, de választ nem kaptak. „Az időhiány valahogy mindig központi téma a kortárs intézményi rendszerben, s általában a szakmai párbeszéd elmaradását indokolja, így volt ez már a Műcsarnok társasági formájának átalakulásakor is” - összegezte a helyzetet Mélyi, hangsúlyozva, hogy továbbra is azt szeretnék, ha a szaktárca felülvizsgálná a processzus jellegét.
A Műcsarnok élén február elsején bekövetkezett vezetőváltás hónapok óta foglalkoztatja a szakmát és a kulturális szcéna résztvevőit. Petrányi Zsolt ügyvezető igazgató megbízatása 2010. december 31-én lejárt, ezért a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) november 18-án pályázatot írt ki a posztra. A hírek szerint négy jelölt indult: Petrányi Zsolt mellett Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok vezetője - korábban a Műcsarnok vezetője - és Molnár Mária, az Ernst Múzeum korábbi főkurátora is írásban nyújtotta be koncepcióját, ám a második fordulóba már csak Fabényi és Petrányi pályázata jutott be. Decemberben egy újabb lehetséges befutó, Francesca von Habsburg neve is felmerült, ám ő gyorsan ki is esett a potenciális jelöltek köréből. Ahogy arról legfrissebb számában a Műértő is beszámol, a főhercegnő - a világ második legagyobb magángyűjteményével a háta mögött - 2002-ben hozta létre a Thyssen-Bornemisza Art Contemporary alapítványt, amely igen gyorsan a műgyűjtők körében elismert kiállítóhellyé vált.
A pályázatot az MNV végül érvénytelennek nyilvánította, arra hivatkozva, hogy egyik jelentkező koncepciója sem volt meggyőző a szaktárca számára, a pályázók elképzelései pedig „nem voltak összhangban a kormányzati kultúrpolitikával”, amelyről többet nem mondtak. Petrányi megbízatását - 2005 óta állt a Műcsarnok élén - egy hónappal meghosszabbították, végül az ügyvezető igazgatói posztra Szőcs Géza kezdeményezésére február elsejétől Gulyás Gábort nevezték ki, aki 2006 óta a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központot igazgatta.
Szőcs Géza február 2-án, a Petőfi Irodalmi Múzeumban már be is mutatta a közművelődési intézmények januárban kinevezett vezetőit. (A Műcsarnok mellett a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum is új főigazgatót kapott Krámli Mihály személyében.) „A kultúrpolitikánk elsősorban értékalapú döntésekre épül” - mondta akkor Szőcs, kifejtve, hogy a vezetők kiválasztása „szakmai elvek és értékek mentén történt”. Részletesebb indoklásra viszont nem került sor.
Forrás:hvg.hu