A kulturális diplomácia stratégiai befektetés. Visszaadjuk a szakma függetlenségét, és megszüntetjük azt a gyakorlatot, amelyben a politikai szempontok átvették a szakmai döntések helyét - mondta Tarr Zoltán csütörtökön a Külügyminisztériumban a Kulturális Diplomáciai Értekezleten mondott beszédében.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatói, attaséi, oktatási és kulturális diplomatái előtt mondott beszédében kiemelte: a kulturális diplomácia célja nemcsak megmutatni Magyarországot a világnak, hanem bekapcsolni a kulturális vérkeringésbe.
Hangsúlyozta, hogy "a Liszt Intézetekre nem kiállítótérként tekintünk, hanem aktív térként, ahol a maga megújulását kereső és azon dolgozó nemzet beszélgetést kezdeményez, és büszkén osztja meg a világgal tapasztalatait, értékeit és lendületét".
- hangsúlyozta a miniszter.
Kitért arra, hogy a Fidesz kulturális rendszere nem ismert mást, mint tiltottat és támogatottat, utóbbi az lehetett, aki a kormány barátja volt, tiltott pedig mindenki más, aki ezzel nem értett egyet. Hozzáfűzte: a történelmi feladat nem egy rendszer elsöprése, hanem egy nemzet felnövése a túlélésből a felelős szabadság, az együttérző szolidaritás, a valódi teljesítmény és a hosszú távú belső erő világába.
"Magyarország az elmúlt években meg tudta mutatni, hogy akkor is képes nemzetközi szinten elismert gondolkodókat, írókat, Nobel-díjasokat is adni a világnak, amikor a kultúrát cserben hagyja az állam, és saját kitüntetettjeiről sem vesz tudomást, elhallgatja" - fejtette ki Tarr Zoltán.
Tarr Zoltán szerint a kulturális stratégia építése a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium és a külügyi tárca partneri együttműködésében, egymást kiegészítve tud a lehető legmagasabb szintre jutni. "Mi vagyunk a javaslattevők, a programok befogadói és támogatói, és a munkatársak, az intézményvezetők kiválasztásában is meghatározó egyetértési joggal veszünk részt".
- hangsúlyozta a kulturális tárca vezetője.
Újságírói kérdésekre válaszolva Tarr Zoltán úgy fogalmazott: bizonyos értelemben fájdalmas a kulturális intézetek elengedése a külügyi tárcához, ugyanakkor örömteli is. Hozzáfűzte: az elmúlt másfél évtizedben alapvetően csak a fenntartást finanszírozták, így a kulturális diplomácia kevés érdemi, tartalmi tevékenységet tudott végezni.
"A mostani felállást indokolja, hogy a Külügyminisztérium van a leginkább tisztában azzal a helyzettel, amelyet az intézetek napi szinten átélnek. Bár a Nemzeti Kulturális Alapnak nem ez lett volna a feladata, mégis annak keretéből támogatták ezeket. Mi tartalmi munkára szeretnénk jelentős finanszírozásbővítést adni, ami komoly kihívás lesz a gazdasági örökséget figyelembe véve" - jelentette ki.
Tarr Zoltán szólt arról, hogy a kekvák megszüntetésével az államhoz visszakerült több mint negyven kulturális ingatlan hasznosításáról a következő hónapokban fognak egyeztetést lefolytatni a külügyi, a pénzügyi és a közlekedési tárcával, de az érintett határon túli magyar közösségekkel is.
Orbán Anita külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, a kulturális intézetekkel együttműködésben tudnak egységes és integrált külügyi képviseletet biztosítani, ami egységes megjelenést, egységes Magyarország-képet, országimázst hoz magával.
Az MTI kérdésére Orbán Anita elmondta: az előző kormányzat előkészített egy tervet a rossz állapota miatt 2023-ban bezárt Párizsi Magyar Intézet épületének felújítására, ami a becslések szerint nyolc évet vesz igénybe.
"A két tárca áttekinti az intézményi és épülethátteret, ami után prioritási sorrendet fogunk felállítani a felújításokról, a magyar költségvetés adottságaira figyelemmel. A 2023-ban bezárt épület jelenleg irodaként működik, kulturális célokra költséghatékony bérléssel próbálunk helyiségeket bérelni. Valóban méltatlanul elhanyagolt, és ki nem használt épületről van szó, így mindenképpen a teendői lista legelején van" - válaszolta Orbán Anita.