Tavaszi árverésére készül a Virág Judit Galéria

A 20. századi anyag bemutatásának élére Iványi Grünwald Béla és Perlrott Csaba Vilmos Verőfényes udvar Nagybányán, illetve Nagybányai táj című festménye kívánkozik. A két remekművet összeköti, hogy mindegyik a „Magyar Vadak”, azaz a magyar fauve festészet tárgyköréhez köthető, s mindkét festmény a Virág Judit Galéria tevékenységének köszönhetően vált igazán ismerté.

 A többszörösen kiállított és már-már enigmatikusnak tekinthető alkotások egyaránt 1908-ban készültek. Jellemző rájuk, hogy egyaránt Paul Gauguin és a francia vadak – elsősorban Henri Matisse és André Derain alkotásainak – hatásáról árulkodnak. Boros Judit, a korszak egyik szakértője találóan ezt az évet „Matisse-évnek” nevezi a nagybányai festőkolónia életében. A két alkotás igazi ereje spontaneitásukon, valamint az összefoglaló formák közé illesztett ragyogó színek elevenségén alapszik. Egyszerűek és tökéletesek, derűs és kicsattanóan vidám képek, a színekben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásával. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy dekorativitásukkal a magyar fauve festészet talán két legkiválóbb darabja kerül most kalapács alá.

Ugyancsak a nagybányai kolónia művészéhez, nevezetesen Ferenczy Károlyhoz köthető az aukciós kínálat harmadik szenzációja. A festő még 1893-ban készült Változat a Madárdalhoz című alkotása hosszú évtizedeken át lappangó képnek számított. A Ferenczy életmű-katalógus szerint 1919-től rejtőző alkotás a festő egyik legismertebb és legkedveltebb képének a Madárdalnak az első változata. A mű érdekessége, hogy Ferenczy itt próbálkozik először a közvetlenül szemlélt természeti motívumok árnyalt, sematizmustól mentes, élményszerű ábrázolásával, s egyúttal a kép hangulati (érzelmi) tartalommal való telítésével. Kvázi legelső plein-air alkotásai közé tartozik a most árverésre kerülő festmény.

A század első évtizedének fordulóján született alkotások sorában Perlrott még egy remekművel szerepel. Nagybánya főterét ábrázoló festménye azonban már a festő markáns, kiérlelt stílusát mutatja. Erőteljes formaérzéke, földszínei mintegy megelőlegezik a tízes évek magyar avantgárd törekvéseit. Perlrott tájképe kiegészülve olyan művekkel, mint Kernstok Károly Tavasza, Kmetty János városligeti tájképe, Márffy Ödön Erdei útja és Czigány Dezső 1912-es csendélete különlegesen erőteljessé teszi a kínálatnak a Nyolcak működéséhez köthető szeletét.

A 20. századi anyagot Czigány Dezső, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Vaszary János valamint Aba-Novák Vilmos mellett, a Grasham-kör és az Európai iskola művészeinek kiemelkedő művei képviselik. Bernáth Aurél 1932-ben festett alkotása, a Capri című kép, illetve Szőnyi István két kivételesen szép, a Dunakanyart ábrázoló festménye szerepel az anyagban. Az Európai Iskola tagjai közül ugyanakkor Anna Margit, Ámos Imre, Bálint Endre több alkotása jelent igazi csemegét a gyűjtők számára.

 Ugyancsak a harmincas éveket, pontosabban Budapest nagyvárosi életét idézik meg a méltán népszerű Batthyány Gyula, Kádár Béla és Scheiber Hugó több alkotásai. Utóbbi festő egyik most árverésre kerülő darabjának külön érdekessége, hogy a neves olasz művész Fortunato Depero budapesti kiállításán is bemutatásra került, mint a futurizmus magyar vonatkozású festészetének egyik meghatározó emléke. A két világháború közötti időszak mellett a II. Világháború utáni anyag is rejt izgalmakat a kínálatban. Így például az időszak két legnagyobb formátumú alakja, Kondor Béla és Csernus Tibor is jelen vagy egy, illetve két kiemelkedő alkotásával a kollekcióban.

A 19. századi kínálatban az imént említett Ferenczy Károly: Változat a Madárdalhoz mellett, egy ifj. Markó Károly festmény, valamint Telepy Károly korai, Néró kútja című főműve kapott helyet. Ugyanakkor kiemelkedik az anyag ezen részéből a később angol udvari festővé előlépő, s itthon talán kevésbé ismert László Fülöp egy egyházi elöljárót ábrázoló korai portréja is.

A Virág Judit Galéria árverésein mindig nagy hangsúlyt kapnak a kivételesen szép Zsolnay illetve Gorka kerámiák. Most 14 kivételesen szép alkotás közül válogathatnak a két gyár darabjai iránt érdeklődő gyűjtők. Közülük egy 1902-es Sikorski Tádé által tervezett váza tűnik a legérdekesebbnek. A tervező letisztult formavilága, a váza finom dekorativitása, a színátmenetek leheletfinom átmenetei, valamint tökéletes állapota teszik kivételessé a darabot.

Kiállítás: 2012. május 5-től 16-ig, minden nap 10-től 18 óráig a Virág Judit Galériában

Aukció: 2012. május 17-én (csütörtökön) 18 órakor a Budapest Kongresszusi Központban