Nyolcan léptek ki a Magyar Írószövetségből a választmány október 16-án, illetve egy héttel azután közzétett nyilatkozatának elfogadása óta; előbbiben a miniszterelnök, a kormány és a koalíciós pártok „hazug szavait és tetteit" ítélte el a testület, míg az utóbbiban az október 23-ai rendőri fellépés ellen tiltakozott.
L. Simon László, a szövetség titkára hétfőn az MTI-nek elmondta, hogy október 16-a óta Sumonyi Zoltán, Baranyi Ferenc, Molnár Géza, Vitányi Iván, Radics Viktória, Litauszky István, Tótfalusi István és Fodor Géza lépett ki. A legtöbben nem indokolták kilépésüket. Fontosabbnak nevezte, hogy az elmúlt másfél évben 35 új taggal bővült a szövetség, holott – mint mondta – a felvételi kérelmeknek általában csak egyharmadát hagyják jóvá.
Nem kilépési hullám?
L. Simon László kiemelte, hogy a mintegy ezer tagot számláló szervezetből nyolc „pártvonalon elkötelezett" tag lépett ki. Jelenlegi szocialista képviselő, volt párttitkár és munkásőr is van a kilépők között – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a választmány az írószövetség döntési jogkörrel felhatalmazott egysége. A szövetségnek joga van ilyen nyilatkozatot kiadni, a tagoknak pedig, ha nem értenek ezzel egyet, joguk van kilépni. Ez a demokratikus működés mutatója – szögezte le.
Az írószövetség főtitkára úgy vélte, hogy a kilépések nem hasonlíthatók a 2004-es kilépési hullámhoz, amikor 135 tag hagyta el a szervezetet. Emlékeztetett: a tagok akkor azért mondtak le tagságukról, mert a szövetség nem határolódott el egyik tagjának kijelentésétől. Döbrentei Kornél költőnek a Tilos Rádió előtt 2004. január 11-én mondott beszédét a szövetség akkori tagjai közül többen gyűlöletre uszító, antiszemita beszédnek ítélték, és a szövetség elhatárolódását, illetve Döbrentei kizárását sürgették.
Elítélik a koalíció hazug szavait
A szervezet választmánya az október 16-i dokumentumban azt írta: „élesen elítéljük a miniszterelnök, a kormány és a koalíciót alkotó pártok hazug szavait és tetteit". A grémium megfogalmazása szerint a nyelv, a kultúra, az erkölcsi értékek módszeres és cinikus rombolásának vagyunk tanúi és elszenvedői.
A szervezet titkára hangsúlyozta: a miniszterelnök balatonőszödi beszédére reagáló nyilatkozatot szándékosan a választások után tették közzé. Az írók gondolkodók, a politika, történelem változásaira fogékony művészek, ezért érthető, hogy mind az őket tömörítő szövetség, mind a tagok külön-külön reagálnak a politikai eseményekre – mondta.
Október 23-án elfogadott nyilatkozatában a szervezet pedig ezt írta: „A Magyar Írószövetség ünnepi közgyűlése mély megdöbbenéssel fogadja a városból érkező híreket. Tiltakozunk. Követeljük a rendőri erőszak azonnali beszüntetését. Követeljük a túlkapások kivizsgálását, a felelősök felelősségre vonását”.
Szélsőjobb nézetekkel azonosultak?
Molnár Géza hétfőn az MTI-nek is elküldte Kalász Mártonnak, az írószövetség elnökének írt levelét, amelyben kilépéséről tájékoztatta a szervezetet, tiltakozva a választmány október 16-ai nyilatkozata ellen. „Felháborít, hogy a választmány a politikai küzdelmek színterére viszi az irodalom képviseletét és jobboldali (szélső jobboldali) pártok nézeteivel azonosulva támadja a kormányt és a koalíciós pártokat" – fogalmazott a József Attila-díjas író, aki azzal indokolta döntésének időpontját: elhúzódó betegsége és szemműtéte miatt csak most ismerte meg a szöveget.
Sumonyi Zoltán költő, aki az Élet és Irodalom című lapban, október 26-i keltezéssel tette közzé döntését, szintén a választmány október 16-i nyilatkozatát jelölte meg döntése okaként. „Én a parlamenti demokrácia híve vagyok, ezért nem lehetek tovább olyan szövetség tagja, amelynek választmánya semmibe veszi a demokratikus szabályokat" – fogalmazott.
Baranyi Ferenc költő, műfordító – a Népszava november 8-i cikke szerint – a szövetség mindkét nyilatkozatát kifogásolta, mint ahogy Vitányi Iván szocialista képviselő is a két dokumentummal indokolta kilépését. (forrás: FigyelőNet/MTI)