Ziffer Sándor Rózsás csendélete a Villás Galéria aukcióján

Czóbel rábeszélésére költözött Nagybányára, és ugyancsak az ő révén ismerkedett meg az új francia festészeti törekvésekkel, a fauves mozgalom és Matisse elveivel. Ezek az elvek – a tiszta, harsogó színek és a kontúr alkalmazása, valamint a lényeges elemek kiemelése a szerkezet hangsúlyozása által – találkoztak Ziffer festői hajlamaival. Párizs mellett Berlin is nagy hatással volt rá. Az expresszionizmus szintén hozzájárult sajátosan egyéni festészetének kialakításához. Ziffer úgy újította meg Nagybánya szellemét, hogy sokat megőrzött a Hollósy-iskola hagyományaiból. Megőrizte a valóság tiszteletét, de a látványélményt alárendelte a struktúrának, a látott kép elemei a formák összerendezettsége által szinte jelképesekké egyszerűsödnek festményein.

Csendéletek

A XIX. század közepe óta a festménykiállításokon egyre gyakoribb téma a csendélet. A virág- és gyümölcskép vagy a vadászat emlékét megörökítő kompozíció kedvelt dísze lett a nemesi és polgári ebédlőknek, szalonoknak. A csendélet népszerűsége a modern festészetben tovább erősödött. A műfaj leggyakoribb témája a virág. Bizonyára azért, mert a virág szépsége ragadja meg leginkább a művészt. Színe, formája, változatossága élményt nyújtó látvány, megörökítése pedig festői kihívás. A nézők számára a virágcsendélet a természeti szépséget és a műalkotás esztétikumát egyesíti, érthető, hogy műgyűjteményekbe vagy csak lakásdísznek is szívesen vásárolják az ilyen képeket.

Rózsás csendélet

Az aukción Rózsás csendélet című festménye szerepel Ziffernek. A képgyűjtők igénye elől nem térhetett ki Ziffer Sándor sem mint a nagybányai  festészet egyik vezető egyénisége, itthon és Európában rendszeresen kiállító művész. Az alkotói élmény és a közönség igényének szerencsés találkozásából születtek Ziffer megragadó virágcsendéletei: rózsacsokrot, pipacsokat, muskátlit, bazsarózsát ábrázoló képei. Réti István szerint ,,az erősen logikus elme szemlélete érvényesült” Ziffer impresszionizmussal és expresszionizmussal egyaránt rokon művészetében. Ennek a színekben és formákban keményebb festészetének bensőséges, lírai darabjai a virágcsendéletek. Az egyszerű virágban megnyilvánuló tisztaság és szépség Ziffer művészi kifejező ereje által absztrakt élménnyé lényegül át a kép nézője számára is.