Finnországban a szaktanárok kivételével minden oktatónak egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie, a 7-13 éves korosztály tanítására vállalkozóknak pedig kötelezően neveléstudományból kell megírni a szakdolgozatukat - mondta el Ritva Jakku-Sihvonen, a finn Oktatási Főigazgatóság kutatóprofesszora október 16-án, a Tanárképzés Finnországban és Magyarországon nevű konferencián a Finn Nagykövetségen. A finn és a magyar szakértő a konferencián egyetértett abban: a finnországi képzésben második tárgy oktatására feljogosító 60 kredit igen alacsony.
Intézményfüggő ugyan a tanári képzésre jelentkezők száma, egyes egyetemeken azonban tízszeres túljelentkezés tapasztalható - mondta el a konferencián Ritva Jakku-Sihvonen, aki megjegyezte: "miközben a legjobbak közül válogathatunk, a tanári fizetés nem kiemelkedő Finnországban, így mi sem ismerjük pontosan a magas jelentkezői szám okát." A felvételi eljárás háromszintű a finneknél: számít az érettségi eredményt, be kell nyújtani a jelentkezési lapot, illetve csoportos felvételi elbeszélgetésen kell részt venniük a fiataloknak.
A jelenlegi tanárképzési rendszert 1971-ben kezdték el kialakítani az északi országban: jelenleg 13 egyetemen a neveléstudományi intézetek felelnek a tanárképzésért. "A szaktanárok kivételével minden oktatónak egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie, nehéz azonban alap és mesterképzésre osztani az oktatásukat. Attól függően rendezheti képzési ideje alatt a hallgató moduljait, hogy már a képzés elején eldöntötte: tanár szeretne-e lenni" - mondta el az Edupressnek a finn kutatóprofesszor. Az alapképzést követően tanári pályára ugyan még nem léphetnek a hallgatók, de például elhelyezkedhetnek oktatási tikárként, vagy oktatásszervezőként.
Finnországban a 13-18 éveseket oktató tanárok 140 kreditet teljesítenek képzésük során a fő szakukhoz kapcsolódó tárgyakból, 60 kreditet a tanári képesítést adó kurzusokból, illetve mivel csak kétszakos tanárokat képeznek az országban, ezért további 60 kredit szükséges egy további szaktantárgy elsajátításához. Eközben a 7-13 éves korosztályt tanítók a 300-ból 140 kreditet szereznek a neveléstudomány területéről, és később szakdolgozatukat is ebből írják. "Mára beépült a képzésbe a gyógypedagógia és a felnőttképzés tudománya, illetve bizonyos kommunikációs, illetve multikulturális tárgyak is helyet kaptak" - hangsúlyozta Ritva Jakku-Sihvonen. A finn tanárképzéssel kapcsolatban továbbá kiemelte: a megírt szakdolgozat - mely 40 kreditet ér - minden esetben egy önálló kutatást tartalmaz, gyakran pedig 300-400 fős minta alapján dolgoznak a hallgatók.
Többek között ezt, a saját kutatásra épített diplomadolgozatot tartja követendőnek a finn tanárképzés rendszerében dr. Falus Iván, a Tanárképzők Szövetségének elnöke. Kiemelte továbbá: pozitívum, hogy az északi országban az egyetemek különböző oktatási tematikákat tudtak kiépíteni az egységes rendszeren belül és hogy ezt nyomon is tudják követni az egyetemek különböző megoldásait. Abban azonban egyetértett a magyar és finn szakember, hogy a finnországi képzésben második tárgy oktatására feljogosító kreditszám (60) igen alacsony.
(www.edupress.hu)