Németországban a Zöldekkel ellentétben a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) továbbra is kitart amellett, hogy az energiaválság miatt meg kell hosszabbítani a még működő atomerőművek üzemidejét, és meg kell vizsgálni, hogy vissza lehet-e állítani a termelésbe már kikapcsolt erőműveket.
Christian Lindner pénzügyminiszter, az FDP elnöke egy szerdán ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy nem ért egyet a koalíciós társ Zöldekhez tartozó gazdasági minisztérium tervével, miszerint a három utolsó atomerőmű közül csak kettőt tartanak üzemben 2023-ban, és azokat is csupán egy negyedévre.
Mint mondta, mindhárom erőmű üzemidejét meg kell hosszabbítani, méghozzá egy teljes évre, egészen 2024-ig, és meg kell vizsgálni, hogy a leállított atomerőművek közül hányat lehet biztonságosan újra üzembe helyezni.
Az energiaválságot minden lehetséges eszközzel enyhíteni kell, és "minden lehetőséget ki kell meríteni, mielőtt közpénzt használunk fel" - utalt a miniszter a koalíció - szociáldemokraták (SPD), Zöldek, FDP - még formálódó tervére, amely szerint egy 200 milliárd euró keretösszegű, főleg hitelből finanszírozott programot indítanak a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeinek enyhítésére.
Christian Lindner hangsúlyozta, hogy "nem elég", ha csak két erőmű marad a hálózatban, és azok is csupán 2023 tavaszáig. Szavai szerint ezt Németország számos európai partnere is így látja. Az európai szolidaritásnak nemcsak a pénzről, hanem az energiatermelésről is szólnia kell - mondta az FDP elnöke.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, a Zöldek politikusa szeptember végén közölte, hogy valószínűleg változtatni kell azon a hónap elején kidolgozott terven, miszerint a még három működő atomerőmű közül egyet végleg leállítanak az év végén, kettőt pedig úgynevezett készenléti üzemmódba helyeznek 2023 első negyedévére.
Az új menetrend az lehet, hogy a két erőműben mégis folytatják a termelést három hónapig, mert Franciaországban a vártnál kedvezőtlenebbül alakul a villamosenergia-ellátási helyzet, így a szokásosnál több áramot kell Németországból Franciaországba exportálni - fejtette ki a miniszter.
Elmondta: ammennyiben nem következik be jelentős javulás a szomszédos országban, a németországi ellátásbiztonság fenntartása érdekében készenléti üzemmód helyett tovább termel majd a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőmű az első negyedévben, amikor a legnagyobb az energiafogyasztás. Abban továbbra sincs változás, hogy az Alsó-Szászországban működő Emsland erőműben - a harmadik még működő németországi atomerőműben - december 31-én véglegesen leállítják a termelést.
Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt - 2022 végéig - leállítják mind a 17 atomerőművet. Az FDP akkor a CDU/CSU jobbközép pártszövetség kisebbik koalíciós partnereként kormányon volt, és képviselői megszavazták a nukleáris energia használatának felszámolását jelentő úgynevezett energiapolitikai fordulatról szóló törvényt a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az eredeti tervek szerint 2022. december 31-vel - az utolsó három erőmű bezárásával - kiteljesedő fordulat módosításáról az energiaárak meredek emelkedésével és Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben alakult ki a kormánykoalíciót is megosztó vita.