- Verespataknak most nincs esélye a világörökség részévé válnia, erre legfeljebb hét-tíz év múlva lesz remény, ha addig folytatódik a római kori tárnák és a középkori épületek helyreállítása - vélekedett Daniel Barbu román kulturális miniszter, akinek keddi verespataki látogatásáról szerdán számoltak be a bukaresti lapok.
2010-ben több civil szervezet kezdeményezte, hogy a román kulturális tárca terjessze fel az erdélyi települést az épített örökséget védő UNESCO-listára annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.
Kedden a szaktárca vezetője és a bukaresti parlament UNESCO-bizottságának több tagja felkereste a több ezer éves aranybánya látogatható föld alatti járatait, majd konzultált a helyi és megyei vezetőkkel, a külszíni aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) képviselőivel. Közben az utcán több száz környékbeli lakos bányászruhában és lámpásokkal a bányaprojekt mellett demonstrált.
A térség ledózerolását ellenző Alburnus Maior egyesület és az UNESCO-védelmet kezdeményező műépítészeti és örökségvédelmi szervezetek elutasították, hogy a "konzultáció" részeként az RMGC épületében találkozzanak a miniszterrel, akit részrehajlással vádoltak.
"Ha folytatódni fog (az RMGC által elkezdett és megígért) helyreállítás és valóban lesz 30 kilométernyi római kori, középkori és Mária Terézia korabeli konzervált bányajárat, 120 helyreállított épület, ha a település arculata megújul, akkor 7-10 év múlva valóban jó eséllyel kérhetjük a felvételt az UNESCO várakozó listájára. Ahogy ma néz ki ez a hely, semmi esély rá" - összegezte verespataki látogatása tapasztalatait sajtóértekezletén Daniel Barbu román kulturális miniszter.
Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Rosia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. Romániában és Magyarországon sokan ellenzik a vitatott beruházást, amelynek kezdeményezője mintegy 15 éve vár a jóváhagyásra.
A Mediafax hírügynökség szerint a bukaresti kormány most egy új szerződéstervezetről tárgyal a kanadai befektetővel, amelynek értelmében nőne a román állam és a helyi önkormányzatok részesedése a haszonból, a bányanyitásról szóló döntés felelősségét azonban a Ponta-kabinet a parlamentre hárítaná.