Csökken a kisebbségi oktatás iránti érdeklődés Romániában

Míg azok a kisebbségek, melyek nyelve az Unióban is használatos, szélesebb körű lehetőségekkel bírnak a romániai nyelvtanulás terültén, sok orosz és ukrán szégyelli megtanulni nyelvét - mondta el Kovács Mária oktatási szakértő október 8-án, amikor az Etnokulturális Diverzitás Forrásközpontja (EDF) által készített és a kisebbségek oktatási lehetőségeiről szóló jelentésről számolt be.

A szakértő elmondta: kevés tankönyv áll rendelkezésre kisebbségi nyelven Romániában - olvasható a Transindex.hu oldalon.

 

A jelentés szerint stagnál, illetve csökken a kisebbségi oktatás iránti érdeklődés Romániában. Ennek egyik magyarázata a jelentés szerint, hogy az plusz terhet ró a gyermekekre, de okolható a jelenségért az is, hogy a kisebbségi oktatásban dolgozó tanárok felkészültsége gyakran gyengébb más oktatókénál. Szélesebb körű lehetőségekkel rendelkeznek azok a kisebbségek, melyek nyelve az Unióban is használt, így például a többségiek is gyakran írattatják be gyermekeiket német tannyelvű intézménybe. Magas azonban a görög nyelv iránti érdeklődés is, viszont sok orosz és ukrán szégyelli megtanulni nyelvét.

A jelentés szerint az egyetemi képzés hiányossága, hogy a kisebbségi nyelveken gyakran csupán nyelv- és irodalomoktatás folyik, kevés olyan hallgató végez azonban a felsőoktatásban, akik például fizikát is képesek tanítani az adott kisebbség nyelvén. Gyakran az anyaország biztosítja a kisebbségi tanárutánpótlást.

 

Románia 1995-ben csatlakozott a kisebbségek védelmét szolgáló, strasbourgi Kisebbségi Nyelvek Kartájához, melynek előírásait 2008-ban kellett érvényesíteni, így idén kell elkészülnie az első országjelentésnek. A karta tartalmának gyakorlatba ültetéséről számol be EDF jelentése is, az ahhoz kapcsolódó, október 8-ai sajtótájékoztatón azonban Kovács Mária hangsúlyozta: a román kormány a karta előírásai közül válogatva azokat ültette át a gyakorlatba, melyek nem igényeltek törvénymódosítást. A civil szervezet jelentéséhez 16 kisebbségi oktatással is foglalkozó tanfelügyelőt, valamint 9 tanügyben érdekelt kisebbségi civil szervezetet kérdeztek meg. Kovács Mária elmondta: a hatóságok nem tájékoztatták megfelelően az érintetteket, a tanfelügyelők pedig így nem tudtak a karta ratifikálásáról.

A civil szervezetek ajánlásai között szerepel, hogy legyen provokatívabb a hatóságok tájékoztatása az anyanyelven való tanulás lehetőségéről, egyes rendezvényeken kiemelt támogatást kellene kapniuk a kisebbségeknek, illetve részt kellene vállalniuk az intézmények vezetésében. Fontos még, hogy Románia támogassa a kisebbségi tankönyvkiadást, valamint elfogadja a tanárok anyaországi továbbképzését.

(Forrás: Transindex.hu)