Elfogadta a nemzetgyűlés Franciaországban csütörtök hajnalban az új médiatörvényt a közmédia függetlenségének visszaállítására; ennek értelmében a közmédiumok vezetőit többé nem a köztársasági elnök, hanem újra a független médiahatóság fogja kinevezni, utóbbi tagjainak száma pedig a jelenlegi kilencről hétre csökken.
A megszűnő két helyre eddig közvetlenül az államfő nevezhetett ki tagokat, aki az új szabályozás szerint ezentúl csak a testület elnökét választhatja meg.
A kormányzó szocialisták, a Zöldek és a radikális baloldaliak megszavazták a javaslatot, a kommunista Baloldali Front tartózkodott a közmédia függetlenségének visszaállításában - megfogalmazása szerint - "fontos szimbolikus első felvonás, de a bejelentett forradalomtól még messze lévő" - szöveg jóváhagyásától. A jobboldali ellenzék a szerintük "kis törvény" ellen szavazott, amely az előző kormánytöbbség által elfogadott médiatörvényt "szétszedi", de továbbra is "álszent függésben" tartja a közmédiát, valamint érdekellentétet teremt azzal, hogy a médiahatóság egyszerre kinevezési és ellenőrzési jogkört is kap.
A szövegről a parlament felsőháza, a szenátus ősszel szavaz.
Francois Hollande államfő egyik választási ígérete volt a közszolgálati csatornák függetlenségének és vezetői kinevezési módjának a korábbi gyakorlat szerinti visszaállítása, miután elődje, Nicolas Sarkozy kezdeményezésére Franciaországban 2009. január 1. óta nem a médiahatóság, hanem annak javaslatára a végrehajtó hatalom nevezi ki a közszolgálati televízió és rádió vezetőit.
Sarkozy törvénye heves tiltakozást váltott ki az akkor ellenzéki szocialisták és a szakmai szervezetek részéről amiatt, hogy a politika közvetlenül kívánt beavatkozni a közmédia irányításába. Sarkozy akkor azt hangoztatta, hogy a közszolgálati médiumok legfőbb részvényese az állam, így gyakorolnia kell tulajdonosi jogát a vezetők kiválasztásakor.
Az új médiatörvény szerint a kinevezési jogkör visszakerül az úgynevezett Audiovizuális Legfelsőbb Tanács (CSA), azaz a médiahatóság jogkörébe. A kilenctagú ellenőrző testületbe jelenleg három személyt jelölhet a köztársasági elnök, hármat a szenátus elnöke és hármat a nemzetgyűlés elnöke. A köztársasági elnök ezentúl csak az intézmény elnökét fogja kinevezni, a jelenlegi három tag helyett, a tagokat pedig a nemzetgyűlés és a szenátus kulturális bizottsága nevezheti ki háromötödös többséggel, vagyis az ellenzéknek is beleszólása lesz a médiahatóság összetételébe.
A képviselők a törvény részenként azt is jóváhagyták, hogy a közmédiában napközben 2015 után is lehetnek reklámok. A 2009-es törvény értelmében este 8 óra és reggel 6 óra között megszűntek a reklámok a közszolgálati csatornákon.
Az új médiatörvényt a kormány egy nagyobb reform első lépésének tekinti. Az újabb javaslatok a médiahatóság jogköreinek kiterjesztéséről az internet szabályozására, valamint a közmédia új pénzügyi és reklámszabályozásáról 2014 elején kerülnek a parlament elé.