Elkészült a végleges jelentés a két magyar halálát okozó philadelphiai sétahajó-balesetről

Mobiltelefonált és internetezett munka közben a két magyar fiatal halálát okozó tolóhajó kormányosa, a mozgásképtelenné vált turistahajó fedélzeti matróza pedig SMS-ezett a philadelphiai balesetet megelőző percekben - derült ki a szövetségi közlekedésbiztonsági hatóság (NTSB) kedden, Washingtonban közzétett, végleges jelentéséből.

A 2010. július 7-én, a Delaware folyón történt balesetben, amely során a megbénult "kacsahajó" 35 utasa és kétfőnyi személyzete a vízbe zuhant, a 16 éves S. Dóra és a 20 éves P. Szabolcs életét vesztette. Az NTSB vizsgálata megállapította, hogy az uszályt mozgató tolóhajót irányító Matt Devlin nem a felső, hanem az alsó kormányosi állásban tartózkodott, így az útjába került, és segítséget kérő sétahajót nem is láthatta.

    Devlin a műszakja folyamán 21 mobiltelefon-hívást intézett és a vállalati laptopon több mint két órán át szörfözött az interneten. A balesetet megelőző 12 percből 10-et töltött telefonálással. Akkor is a készüléken beszélt, amikor a kacsahajó kapitánya rádión megpróbálta figyelmeztetni. A balesetet megelőzően a kormányos azzal magyarázkodott, hogy 6 éves fiának váratlanul megromlott egészségi állapota.

    Az NTSB, amely 16 pontban foglalta össze a balesettel kapcsolatos megállapításait, rámutatott, hogy a tragédiáért elsősorban a tolóhajó kormányosa a felelős. A vizsgálat megerősítette, hogy az utasokon nem volt mentőmellény.

    Deborah Hersman, az NTSB elnöke rámutatott, hogy a közlekedésbiztonsági szakembereknek és  a parti őrségnek fel kell lépniük az ellen, hogy járművek üzemeltetői munka közben a mobiltelefonjaikat használják.

    "A jelenség járványszerű méretek ölt, ideje, hogy odafigyeljünk rá" - jelentette ki Hersman.

    Peter Ronai, az áldozatok hozzátartozót képviselő New York-i ügyvéd kedden az MTI-nek telefonon elmondta, hogy a tolóhajó tulajdonosa a K-Sea Transportation belső szabálykönyve tiltja ugyan az alkalmazottak számára a munka közbeni mobiltelefon-használatot, ám a cég nem lépett fel ennek betartása érdekében.

    Ronai elmondta, hogy mivel nem sikerült peren kívül megállapodni a K-Sea képviselőivel az áldozatok hozzátartozóinak fizetendő kártérítésről, az illetékes philadelphiai szövetségi bíró a benyújtott kereset alapján előre láthatóan szeptemberben dönti majd el, hogy milyen formában folyjon az eljárás. Ha a bíró - a K-Sea álláspontjával egyetértésben - megállapítja, hogy az esetre vonatkoztatható lehet a hajózási felelősségkorlátozási törvény, akkor a felpereseket kártérítésként legfeljebb a tolóhajó árának megfelelő 1,6 millió dollár ítélhető oda. Amennyiben viszont úgy dönt, hogy a törvény nem releváns, polgári peres eljárásban a családok számára ennél nagyobb összegű fájdalomdíjat lehet elérni.

    "Undorító, hogy egy olyan órásvállalat, mint a K-Sea, amelynek hajóit 400 milliárd dollárra biztosították, kicsinyes alkuba bocsátkozik a kártérítésről. A kacsahajók üzemeltetőjének biztosítása ennél kisebb, de milliókban mérhető" - nyilatkozott az MTI-nek az ügyvéd.

 

MTI