- A változó világhoz kell igazítani az ENSZ szerkezetét, mert a globalizációval nemcsak a gazdasági, hanem a politikai viszonyok is átalakultak - fejtette ki a német külügyminiszter kedden Bonnban egy konferencián. Guido Westerwelle szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának összetétele egy korábbi történelmi korszak erőviszonyait tükrözi, és a globalizált világ nemzetközi közössége nem ismeri fel magát e tükörben, hiszen az állandó tagok sorában nincsen senki Latin-Amerikából és Afrikából, és egész Ázsiát is csak egy szereplő képviseli.
A világ átalakulását jelzi például az, hogy már csak az Egyesült Államok nemzetgazdasága nagyobb a kínai gazdaságnál, Brazília pedig megelőzte Nagy-Britanniát, holott alig két évtizede Kína és Brazília is elmaradott ország volt - mondta a német külügyminiszter a Deutsche Welle német nemzetközi közszolgálati műsorszóró társaság Global Media Forum elnevezésű konferenciáján, amelyen több mint 100 ország csaknem 2 ezer szakértője a globalizáció, az oktatás, a kultúra és a média összefüggéseiről cserél eszmét.
Rámutatott: az új erőközpontok kialakulását mutatja, hogy az egyik legjelentősebb világpolitikai egyeztető fórum a legfejlettebb országok és a legnagyobb feltörekvő gazdaságok G20 elnevezésű csoportja és a BRICS-országok - Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika - kifejezés után kezd terjedni az N11 (Next eleven - a következő tizenegy) kifejezés is. Ez Bangladestől Törökországon át Mexikóig olyan országok csoportját jelöli, amelyek a 21. század meghatározó hatalmai lehetnek.
Westerwelle hangsúlyozta: a globalizált világban "a legfontosabb nyersanyag nem a talpunk alatt, hanem a két fülünk között" van, a felemelkedés kulcsa ezért az oktatás. A feltörekvő országok ebből a szempontból is előnyben vannak, mert jellemzően fiatal társadalmak, amelyek megfelelő oktatási rendszerrel egyetlen nemzedék alatt ugrásszerűen fejlődhetnek.