Évértékelő - Spanyolországban a katalán politikai krízisről és a barcelonai terrormerényletről marad emlékezetes az idei év

A katalán politikai krízisről és az augusztusi barcelonai terrormerényletről marad emlékezetes az idei év Spanyolországban.Sokak szerint a spanyol-katalán alkotmányos válságnak nevezett időzített bomba felrobbanása csak idő kérdése volt a dél-európai országban.

.

A katalán nacionalista kormányok évek óta követelik a spanyol államtól, hogy járuljon hozzá népszavazás megrendezéséhez az autonóm közösség függetlenségének támogatottságáról.

A spanyol kormány azonban következetesen ellenáll, hivatkozva arra, hogy az alkotmány ezt nem teszi lehetővé, és az sértené az ország területi egységét, a spanyol nemzeti szuverenitást.

A Carles Puigdemont vezette katalán kormány válaszul az egyszerű véleménynyilvánítás helyett, már ügydöntőnek minősítette a referendumot, amelynek tétje a Spanyolországtól elszakadás lett.

A figyelmeztetések ellenére mindent megtettek annak érdekében, hogy október 1-jén megtartsák a tervezett voksolást, míg Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya igyekezett azt megakadályozni.

A spanyol hatóságok aznap megpróbálták meggátolni a szavazóhelyiségek kinyitását, a rendőri fellépés erőszakba torkollott. A történtek hatására heteken át folyamatosak voltak a tüntetések a rendőri erőszak ellen Katalónia-szerte.

A katalán kormány a népszavazást eredményesnek ítélte, annak ellenére, hogy a szavazás hitelességét nem biztosították a választásokon szokásos törvényes garanciák. Adataik szerint Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából mintegy 2,28 millióan szavaztak a referendumon, közülük 2,04 millióan a függetlenségre.

A barcelonai parlament október 27-én határozatot fogadott el a katalán függetlenség kinyilvánításáról hivatkozva arra, hogy megkapták ahhoz a felhatalmazást a népszavazáson, amelyet azonban az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt.

A spanyol parlament felsőháza még aznap jóváhagyta, hogy az alkotmány 155-ös cikke alapján a spanyol kormány ideiglenesen átvehesse az irányítást Katalónia felett. Mariano Rajoy pedig azonnal feloszlatta a katalán törvényhozást, menesztette a katalán kormányt, és kiírta az előrehozott katalán parlamenti választásokat.

A leváltott katalán kormány tagjai és a parlament elnökségi tagjai ellen büntetőeljárást kezdeményezett a spanyol legfőbb ügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt. "Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én" - szólt az indoklása.

A volt katalán kormány nyolc tagja másfél hónapra előzetes letartóztatásba került, ketten közülük továbbra is ott vannak. Carles Puigdemont és négy volt kormánytag az eljárás elől Brüsszelbe menekült.

A kiadott európai elfogatóparancsot még a kiadatási eljárás vége előtt visszavonták, de a politikusok mégsem tértek haza, mert érvényben maradt ellenük a spanyolországi letartóztatási parancs.

Katalóniát a belpolitikai drámát megelőzően egy másik csapás sújtotta: augusztus 17-én a Barcelona központjában lévő, a turisták által közkedvelt La Rambla sétányon a gyalogosok közé hajtott egy kisteherautó és mintegy hatszáz méteren keresztül gázolt el járókelőket.

A dzsihadista Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet merényletében 16 ember veszítette életét és több mint 150-en megsebesültek, több ország állampolgárai. Nyolc órával a barcelonai támadás után, hajnalban a közeli Cambrils katalán tengerparti üdülőhelyen is gázolásos merényletet követtek el, hat civilt és egy rendőrt megsebesítettek, később egyikük meghalt.

A merényletek előtti éjszakán a katalán Alcanarban felrobbant az a ház, ahol a támadók robbanószerkezeteket gyártottak, amelyekkel még nagyobb szabású támadásokra készültek.

A 12 gyanúsított közül ketten ebben a robbanásban haltak meg, hat embert pedig a rendőrség agyonlőtt. Két gyanúsított emberölés és terrorszervezethez való tartozás vádjával őrizetben van, két másik társukat pedig feltételesen szabadlábra helyezték.

A terrorsejtet az északnyugati Ripollban élő marokkói származású fiatalemberek csoportja alkotta, akiknek radikalizálásával a helyi imámot, Abdelbak esz-Szattit vádolják, ő is életét vesztette a házrobbanásban.

A támadás barcelonai helyszíne hetekre kegyhellyé változott, rengetegen helyeztek el virágokat, mécseseket, emléktárgyakat, fényképeket, üzeneteket a sétányon az áldozatok emlékére. Barcelona városa ezeket mind katalogizálta, jórészük pedig a Barcelonai Történeti Múzeumba került.

Spanyolország évtizedek óta küzd a terrorizmus ellen; a Baszkföld és Navarra függetlenségéért harcoló Baszk Haza és Szabadság (ETA) nacionalista terrorszervezet merényleteiben 1959 óta 829 ember halt meg.

A terroristák azonban idén bejelentették, hogy miután 2011-ben felhagytak a fegyveres harccal, megmaradt fegyvereiket átadják a hatóságoknak.

Az elrejtett fegyverarzenál lelőhelyeinek listáját a francia hatóságoknak juttatták el, amely több tucat fegyvert, több száz kilogramm robbanóanyagot és lőszereket is lefoglalt áprilisban Baszkföld francia részén.

A madridi kormány ugyanakkor azt közölte, hogy a terroristák ennek ellenére nem reménykedhetnek kedvező elbánásban vagy büntetlenségben, az ETA pedig bocsánatot kellene kérjen, és azonnal fel kellene magát oszlatnia.

hirdetés

„Kiadó egy családi ház 120 nm alapterületű földszintje. A ház emeletén egy Pilates és jóga stúdió működik, így elsősorban olyan vállalkozások érdeklődését várjuk, akiknek a tevékenységi köre ezzel összhangban van.A terület bármilyen csendes sport, vagy egészséges életmódra nevelő tevékenység végzésére alkalmas. A kiadó helyiségekhez öltöző, zuhanyzó, wc, konyha, recepció, rendezett kert, és több férőhelyes a telken kialakított parkoló tartozik. Érdeklődni a helyszínen: Debrecen, Sámsoni út r18. (MM-Pilates Stúdió) vagy a +36 20 204 94 35-ös telefonszámon lehet.

Ár: 240.000.-Ft, mely a rezsit is tartalmazza