Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Bírósághoz fordul, mert Magyarország nem tett eleget az EK-Szerződés versenyszabályainak, különösen az elektronikus hírközlésről szóló bizottsági irányelvnek.
Az irányelv értelmében Magyarországnak 2004. május 1-ig meg kellett volna szüntetnie az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására - ideértve a műsorszóró adatátviteli szolgáltatásokat - vonatkozó korlátozásokat.
Magyarország azonban a mai napig nem szüntette meg a médiatörvény azon rendelkezését, mely szerint a kábeltelevíziós szolgáltatók a magyar lakosság mindössze egyharmadának nyújthatnak kábeltelevíziós szolgáltatásokat. A Bíróságnak benyújtott előterjesztés az EK-Szerződés 226. cikke szerinti jogsértési eljárás utolsó lépése.
Az ügy előzménye
2005-ben a magyar kormány nem kapta meg a médiatörvény módosításához szükséges parlamenti többséget. Akkor a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy még abban az évben előterjeszti az egyharmados korlátozás megszüntetésére irányuló új javaslatát, de ez eddig nem történt meg. Ezalatt a hatályban levő szabályozás akadályozza a magyarországi kábeltelevíziós ágazat konszolidációját. A konszolidáció előmozdítaná a beruházásokat és a jobb minőségű szélessávú szolgáltatások nyújtását, beleértve a Magyarországon a Magyar Telekommal versenyben álló kábeltelevíziós szolgáltatók "triple play" szolgáltatásait (telefon, szélessávú internethozzáférés és kábeltelevízió).