Marine Le Pent börtönbüntetésre ítélték

A párizsi büntetőbíróság két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hétfőn Marine Le Pen francia ellenzéki politikust és öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használt fel. Ügyvédje, Rodolphe Bosselut bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be az ítélet ellen.

Mellékbüntetésként 100 ezer eurós pénzbírsággal is sújtották a Nemzeti Tömörülés jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőjét. A bíróság döntése alapján a letöltendő szabadságvesztés elektromos nyomkövető viselésével kiváltható, azaz Marine Le Pennek nem kell börtönbe vonulnia

.

Marine Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párt vezéralakja érkezik azítélet kihirdetésére egy párizsi bíróságra 2025. március 31-én.

Az elsőfokú ítélet értelmében az 56 éves politikus nem vehet részt a következő, 2027 tavaszára tervezett elnökválasztáson, amelynek három sikertelen kísérlet után jelenleg egyik nagy esélyese a felmérések alapján.

Az ügyész indítványának megfelelően a közügyektől való eltiltás ideiglenesen végrehajtható, ami azt jelenti, hogy fellebbezés esetén is azonnal alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy Marine Le Pen képviselő maradhat a következő parlamenti választásokig, de egy esetleges feloszlatást követően nem indulhat újra a következő öt évben.

A francia jogi szokásrend szerint a fellebbviteli perre leghamarabb egy év múlva kerülhet sor, és további három hónap múlva, azaz közvetlenül a 2027-es választási kampány előtt hirdethetik ki a másodfokú ítéletet. Mindaddig Le Pen nem jelöltetheti magát semmilyen választáson.

Amennyiben a másodfokú ítélet két éven belül megszületik, és nem tiltja el Le Pent a választásokon való indulástól, elméletileg lehetővé válik számára az elnökjelöltség. Ha a fellebbezés során is elítélik, akkor a Semmítőszékhez fordulhat a politikus.

Marine Le Pen a több mint kétórás ítélethirdetés közben elhagyta a bíróságot, nem várta meg a rá vonatkozó ítélet kihirdetését, hanem a Nemzeti Tömörülés székházába sietett.

A bíróság a Nemzeti Tömörülés további nyolc képviselőjét, köztük Louis Aliot-t, a párt egyik alelnökét és Marine Le Pen korábbi élettársát szintén bűnösnek találta közpénzek hűtlen kezelésében.

Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződéssel kapcsolatos. Az ítéletben kimondták: a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.

Az ítélettel "arról van szó, hogy a választott képviselők, hasonlóan a törvény hatálya alá tartozó más állampolgárokhoz, nem részesülhetnek semmilyen különleges bánásmódban" - mondta az ítélet indoklásában Bénédicte de Perthuis bírónő.

"Kivégezték a francia demokráciát"

- írta a közösségi oldalakon Jordan Bardella, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport és a Nemzeti Tömörülés elnöke.

Tavaly ősszel nyolc héten át 24 vádlottnak, az RN vezetőinek, korábbi EP-képviselőinek és parlamenti asszisztenseinek kellett a bíróság elé állnia. A vád szerint a legnagyobb francia ellenzéki párt az Európai Parlamenttől felvett közpénzek hűtlen kezelésére "szervezett rendszert" dolgozott ki a parlamenti asszisztensek "álszerződéseivel", hogy a pénzeket a párt számára átcsatornázza. A perben az ügyészek részletesen bemutatták annak a "rendszernek" a felépítését, amelyet szerintük 2004 és 2016 között vezettek be az RN elődpártjánál, a Nemzeti Frontnál (FN), amelynek lényege az volt, hogy "fiktív" módon, azaz papíron európai parlamenti asszisztenseket alkalmaztak, akik valójában a pártnak dolgoztak.

Az Európai Parlament csak "számviteli ellenőrzéseket"végez, egyébként megbízik az EP-képviselőkben juttatásuk felhasználását illetően.

A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében egy olyan rendszert vezettek be, amelyen keresztül a párt működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit. Az ügyészség szerint ezt a "rendszert" a pártalapító, a néhai Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés 2011-es megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyta jóvá, és alkalmazása felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal. A párt ettől kezdve egy olyan alkalmazottat is felvett, aki az európai szerződések kezelésével foglalkozott.

A vádiratban vádlottról vádlottra és szerződésről szerződésre elemezték a 12 parlamenti asszisztens által végzett munka "jellegét" és viszonyukat az európai parlamenti képviselőikkel, akik közül kilencet ítéltek el közpénzek hűtlen kezelésével. A bíróság megállapítása szerint nincs semmilyen bizonyíték az elvégzett munka igazolására, leszámítva néhány lapszemlét.

A per végén, 2024 novemberében az ügyészség öt év börtönbüntetés, 300 ezer eurós pénzbüntetés és öt év - azonnali hatályú - eltiltás kiszabását indítványozta Marine Le Pen ellen, aki a perben végig határozottan tagadta a vádakat.

A bíróság a további 23 vádlottat hat hónaptól négy évig terjedő felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, amelyet esetenként pénzbírsággal és a közügyektől való eltiltással súlyosbítottak. Csak egy vádlottat mentettek fel. Magát a Nemzeti Tömörülést kétmillió eurós pénzbüntetésre ítélték, és a párt nem kaphatja vissza az európai parlamenti asszisztensek ügyében folytatott nyomozás során lefoglalt egymillió eurós összeget.