Megkezdődött a NATO rigai csúcsértekezlete

A tanácskozás központjában Afganisztán kérdése áll majd, de szó esik számos más témáról is, így például a NATO bővítésének ügyéről, a katonai szervezet reformjáról, illetve arról, hogy miként lehetne szorosabbra fűzni a kapcsolatokat különböző távoli, de a NATO alapértékeit osztó, s vele a különböző külföldi akciókban együttműködő államokkal.

 Ami a várható konkrét eredményeket illeti, a legtöbb megfigyelő kissé szkeptikus. Az bizonyos, hogy a rigai nem lesz bővítési csúcs, azaz egyetlen állam sem kap majd meghívást most, Lettországban a szervezethez való csatlakozásra.

Ugyanakkor George Bush amerikai elnök kedd délután, a rigai egyetemen mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy reményei szerint a NATO már a következő, 2008-as csúcsértekezleten meghívhatja soraiba a három jelenlegi hivatalos tagjelöltet, Horvátországot, Macedóniát és Albániát, s az Egyesült Államok továbbra is támogatja Grúzia és Ukrajna törekvését a NATO-tagságra.

Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter pedig egyik rigai nyilatkozatában azt mondta: a NATO szerinte már a mostani csúcson felkérhet három másik nyugat-balkáni államot, Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát és Montenegrót, hogy csatlakozzanak a katonai szövetség békepartnerségi programjához. Ez az első, kezdő lépés lenne egy esetleges későbbi tagság irányába.

Ami a NATO katonai reformját illeti, Jacques Chirac francia államfő szintén kedden azt mondta: szerinte a csúcson bejelentik majd, hogy a szervezet "elitereje", a NATO Reagáló Erő elérte a harckészültségi szintet. Ez azonban már így is késik az előre tervezett időponthoz képest.

Végül Afganisztán kapcsán a legtöbb megfigyelő azt várja, hogy előrelépés lesz az ottani katonai akciót akadályozó két kérdésben, azaz a tagállamok pótlólagos erőket ajánlanak fel a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő, az ISAF számára, s feloldanak legalább néhány, a hadműveleteket akadályozó nemzeti korlátozást.

Legalábbis mind Bush, mind Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár kedden Rigában határozottan sürgette az előrelépést ezeken a területeken. A főtitkár emellett leszögezte: a NATO afganisztáni hadművelete nincs eleve kudarcra kárhoztatva, igenis van esély a sikerre, azaz a tálibok erős ellenállása és a magas veszteségek ellenére (az év eleje óta több mint 150 külföldi katona vesztette életét az ázsiai országban) nem szabad elbizonytalanodni.

Jaap de Hoop Scheffer egyben közölte, hogy 2008 tavaszán valószínűleg újabb csúcsértekezletet tart a NATO, s ő azt várja, hogy addigra a szövetség szemmel látható előrehaladást ér el katonai akciói terén: így például csökken katonáinak létszáma Koszovóban, Afganisztánban pedig a hatékony és megbízható helyi biztonsági erők fokozatosan átveszik az ország mind nagyobb része felett az ellenőrzést.

A keddi rigai Bush-beszéd egyébként a bővítés és Afganisztán mellett Irakkal foglalkozott, s ennek a résznek volt egy magyar vonatkozása is: az amerikai elnök szólt arról, hogy a NATO 128 millió dollár értékben járult hozzá az iraki haderő felszereléséhez, s itt külön is megemlítette a magyarok által adott 77 darab T-72-es harckocsit.

(MTI)