- Németországban 2022-ig leállítják az összes atomerőművet - ilyen értelmű törvények szövegét fogadta el hétfőn tartott rendkívüli ülésén a szövetségi kormány.
Az országban összesen 17 atomerőmű van, ezek közül a legidősebbeket idén tavasszal - a fukusimai nukleáris katasztrófa nyomán - átmeneti jelleggel lekapcsolták az energiahálózatról.
A kormánykoalíció pártjai, a konzervatívok és a liberálisok már az elmúlt héten elfogadták az új "atompolitika" fő irányait.
Az előzetes határozat értelmében legkésőbb 2022 végéig bezárják az ország atomerőműveit. Az erőművek többsége már 2021 végéig beszünteti működését, de a három legkorszerűbbet - biztonsági tartalékként - véglegesen egy évvel később zárják be. A határozat része volt az is, hogy az átmenetileg már kikapcsolt nyolc atomerőművet nem indítják újra. Biztonsági tartalékként egyet nem állítanak le teljesen, az szükség esetén 2013-ig ismét áramot termelhetne.
A Merkel-kormány tavaly - nem utolsósorban az atomlobbi nyomására - még úgy döntött, hogy a nukleáris erőművek üzemidejét átlagosan 12 évvel meghosszabbítja. A fukusimai katasztrófa és az országban rendkívüli módon felerősödött atomerőmű-ellenes tüntetések nyomán azonban 180 fokos fordulatot hajtott végre.
A hétfőn elfogadott kormánydöntés, illetve a megvalósítást célzó törvények a határozatban rögzített irányt, illetve ütemtervet erősítik meg. Az egyetlen változás csupán az, hogy a 2021-ig, illetve 2022-ig működő erőműveket nem egyszerre, hanem fokozatosan állítják le.
Angela Merkel jelezte, hogy az új "atompolitikával" kapcsolatban konszenzusra törekszik az ellenzéki pártokkal. A két legerősebb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt, valamint az elmúlt időszakban éppen az atomerőművek ellenzése miatt rendkívül népszerűvé vált Zöldek pártja utalt arra, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén kész a kormány támogatására. Mindkét párt sürgette, hogy az erőművekről való lemondás gyors és visszafordíthatatlan legyen. Megfigyelők ennek kapcsán emlékeztettek: a Gerhard Schröder korábbi kancellár vezette szociáldemokrata-zöld kormány annak idején ugyancsak 2021 végéig kívánta bezárni az atomerőműveket.
Merkel szándéka szerint az ország folyamatosan tér át a megújuló energiaforrások mind nagyobb mértékű hasznosítására. A cél az, hogy az energiaellátásban ezek részesedése a jelenlegi 17 százalékról legkevesebb 35 százalék legyen. Ezen kívül a kabinet a gáz- és a szénerőművek fejlesztését tűzte ki célul.
Az erőműveket működtető energetikai konszernek ellenzik és elsietettnek tartják az atomerőművek bezárását. Jelezték, hogy a döntést jogi úton támadják meg.
Az új atompolitika a finanszírozás, illetve a biztonságos energiaellátás tekintetében több kérdést vet fel. Mindenek ellenére - különös tekintettel az ellenzék várható támogatására - visszafordíthatatlannak tűnik.
MTI