- Ártatlannak vallotta magát a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic a balkáni oknyomozó újságírói hálózatnak (BIRN) szerdán, hágai ítélethirdetése előtt egy nappal adott interjúban, amelyben azt is kijelentette, hogy egyetlen, józanul ítélkező bíróság sem marasztalná el őt.
Az írásos, elektronikus levelezéssel készült interjúban a népirtással, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel is vádolt egykori boszniai szerb elnök úgy fogalmazott: "tudom, mit akartam, mit tettem, sőt azt is, amiről álmodtam, és egyetlen értelmes bíróság sincs, amely elítélhetne".
A Karadzic elleni 11 pontos vádirat legsúlyosabb pontja kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. Az egykori boszniai szerb vezető ugyanakkor az interjú során többször is a béke megteremtőjeként állítja be magát.
Leszögezte, elítéli az 1992-1995-ös boszniai háború során elkövetett gyilkosságokat, ugyanakkor nem vállal értük felelősséget, mert állítása szerint azokra nem volt hivatalos parancs. A srebrenicai mészárlással kapcsolatban úgy fogalmazott: "éppen elég szörnyű, ami történt, ezért az eset bármilyen felnagyítása nem segít a megértésben, és az egymás közötti béke elérésében".
"Egyetlen ember értelmetlen megölése önmagában is elborzasztó, hát még legalább néhány száz emberé. (.) Akik ezt tették, elsősorban a szerb nép ellenségei, majd az áldozatok családjának ellenségei, végül az iszlám közösség ellenségei is" - tette hozzá.
A kérdésre, miszerint milyen lehetőségeket lát az ítéletére vonatkozóan - hiszen a boszniai szerbek rendőrségi és katonai vezetőit összesen több mint kétezer év börtönbüntetésre ítélték háborús bűnök miatt -, Karadzic kijelentette: ugyanolyanok az esélyei, mint a modern világ más elnökeinek lennének.
"Egyszerűen minden bizonyíték arra utal, hogy egy elnök ilyen körülmények között nem tehetett többet, de az is látszik, hogy a béke megőrzése, a háború megelőzése, és vallástól függetlenül az emberek szenvedésének csökkentése érdekében vívott állandó harcom inkább tiszteletet, mint üldöztetést érdemel" - fogalmazott.
Radovan Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá. Milorad Dodik boszniai szerb elnök például 2008-ban még háborús bűnösnek nevezte, később pedig tanúként mellette vallott, néhány nappal ezelőtt pedig egy Karadzicról elnevezett egyetemi kollégiumot avatott Szarajevó közelében. Beszédében úgy fogalmazott: "annak a férfinak szenteltük ezt a kollégiumot, aki kétségtelenül lerakta a Szerb Köztársaság alapjait". Emellett kijelentette, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék elfogult a szerbekkel szemben, mert - mint mondta - "kizárólag az egyik fél felett ítélkeznek, a másik felett egyáltalán nem, pedig ugyanúgy részt vettek abban, ami Jugoszlávia széthullása során történt".
A hivatalos szerbiai politika is eldöntöttnek tekinti az ügyet. Nikola Selakovic igazságügyi miniszter a szerbiai közszolgálati televízióban szerdán azt mondta: "A Radovan Karadzic elleni eljárás még az előtt lezárult, hogy elkezdődött volna". Szerinte biztosra vehető, hogy elítélik az egykori boszniai szerb vezetőt, ugyanakkor hozzátette: ez nem fog hozzájárulni a térség megbékélési folyamatához.
Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban, és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere, amelyben csütörtökön várható ítélet.