Szlovénia nem engedné külföldi állami kézbe a ljubljanai tőzsdét

A szlovén kormány nem szeretné, hogy külföldi - különösen más állam által tulajdonolt - szervezet szerezzen irányítást a Ljubljanai Értéktőzsde felett, ezért ellenzi a horvát állami pénzügyi intézet (FINA) tulajdonszerzését, és nemzeti jelentőségű kritikus infrastruktúrává minősítette a szlovén börzét.

A kabinet múltheti döntését követve kedden a szlovén pénzügyi felügyelet (ATVP/ATRV) is elutasította a FINA kérelmét, amely a Zágrábi Értéktőzsde (ZSE) felvásárlásán keresztül vezetett volna a Ljubljanai Értéktőzsde közvetett irányításához.

A Zágrábi Értéktőzsde 2015 óta az egyedüli tulajdonosa a Ljubljanai Értéktőzsdének, így a ZSE többségi megszerzésével annak szlovén leányvállalata is horvát állami ellenőrzés alá került volna. A FINA - Horvátország központi pénzügyi és fizetési infrastruktúra-szolgáltatója, amely jelenleg 10 százalékos részesedéssel rendelkezik a ZSE-ben - a horvát tőkepiac megerősítése és regionális integrációja érdekében kívánt többséget szerezni.

A szlovén kormány alelnöke, Matej Arcon korábban közölte: a kabinet a banktörvény kritériumai alapján vizsgálta meg a FINA-t, és arra jutott, hogy az ügynökség "nem rendelkezik jó hírnévvel" Szlovéniában, ezért nem tartják megfelelő tulajdonosnak. A kormány döntését továbbították a felügyeletnek, amely "nagyon világos üzenetként" szolgál - mondta Arcon.

Hozzátette:

a kritikus infrastruktúrára vonatkozó rendelet módosítása értelmében, ha egy másik ország vagy annak tulajdonában lévő szervezet kívánná átvenni egy ilyen infrastruktúra irányítását, ahhoz a szlovén kormány külön jóváhagyása lenne szükséges.

A felügyelet keddi döntésében azt közölte, hogy a FINA nem felel meg a minősített részesedés engedélyezéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A hatóság a banktörvény szerinti értékelést alkalmazta, vizsgálva a tulajdonosjelölt megbízhatóságát, vezetési tapasztalatait és pénzügyi stabilitását. A felügyelet szerint fennállnak a kérelem elutasításának jogalapjai.

A szlovén N1 hírcsatorna szerint a döntés hátterében az is állhat, hogy a szlovén állam sérelmezi: a FINA korábban kulcsszerepet játszott abban, hogy a már megszűnt Ljubljanska Banka a horvát vállalatoktól nem tudta behajtani követeléseit, ami Szlovénia érdekeit sértette. A vitatott követelések összege mintegy 500 millió euró.

Részvényesi szervezetek is aggodalmukat fejezték ki egy lehetséges tulajdonosváltás miatt, szerintük ugyanis a tőzsdei infrastruktúra egy külföldi állami tulajdonú szereplő kezébe kerülve politikai és adminisztratív befolyásnak lenne kitéve.

A Ljubljanai Értéktőzsde az elmúlt években Európa egyik leggyorsabban növekvő tőkepiaca volt: a benchmark index, az SBI TOP tavaly 33 százalékkal emelkedett, a forgalom 50 százalékkal nőtt, idén az index eddig 45 százalékos gyarapodást mutatott.

Horvátországban eközben a pénzügyi felügyelet (Hanfa) már jóváhagyta, hogy a FINA 50-100 százalékos tulajdont szerezzen a Zágrábi Értéktőzsdében. A horvát pénzügyminiszter, Marko Primorac politikai indíttatásúnak nevezte a szlovén ellenállást, és figyelmeztetett: ha a felügyelet politikai nyomásra dönt, az árthat Szlovénia nemzetközi megítélésének.

A FINA szerdán jelezte: a jogszabályokra hivatkozva nem kommentálja a folyamatban lévő eljárást.