- Az angliai helyhatósági választások péntek délutánig ismertté vált részeredményei szerint több kulcsfontosságú térségben, köztük hagyományosan konzervatív vezetésű londoni kerületekben jelentősen előretört az ellenzék.
Csütörtökön az Egyesült Királyság egészében helyhatósági, ezen belül Észak-Írországban parlamenti választásokat tartottak. Az utóbbi eredménye péntek éjjelre vagy szombatra várható.
Angliában 146 tanács - köztük mind a 32 londoni kerület - több mint négyezer képviselői helyéért versengtek a jelöltek.
A péntek délutánig feldolgozott részeredmények alapján a legnagyobb országos ellenzéki erő, a Munkáspárt több más tanács mellett elhódította a kormányzó Konzervatív Párttól a londoni kormányzati negyedet és a brit parlamentet magában foglaló Westminster kerületet is.
Ez a tanácsi választókörzet jelenlegi formájában 1964 óta létezik, és azóta mindig a konzervatívok voltak itt többségben.
A Munkáspárt többségbe került olyan, eddig szintén konzervatív erősségeknek számító, politikailag kiemelkedő jelentőségű londoni kerületekben is, mint Wandsworth és Barnet.
Anglia egészében - ahol a 146 tanács közül 107-nek a választási eredménye vált ismertté péntek délutánig - a Munkáspárt 48-cal növelte választott tanácsi képviselőinek számát, a konzervatívok ugyanakkor 183 tanácsi mandátumot elvesztettek.
Jól szerepeltek a Liberális Demokraták is: a harmadik legnagyobb brit parlamenti párt tanácsnokainak száma 79-cel nőtt.
A Zöldeknek 35-tel több képviselőjük lesz a helyi angliai tanácsokban, mint eddig.
Boris Johnson miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője pénteken a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva elismerte, hogy a konzervatívok "nehéz választási éjszakán" vannak túl, és kijelentette, hogy vállalja a felelősséget az eredményért.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Konzervatív Párt sok angliai térségben megőrizte, sőt erősítette pozícióit.
Ez volt a legnagyobb politikai erőpróba a 2019-es országos parlamenti választás óta, amelyen a Konzervatív Párt negyven éve nem mért arányú győzelmet aratott, és 80 fős - a brit parlamenti rendszerben rendkívül kényelmesnek számító - alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
Johnson és a Konzervatív Párt népszerűségét azóta azonban alaposan kikezdte a közkeletűen partygate-nek nevezett botrány. Ennek előzményeként az év elején kiderült, hogy a kormányfő hivatalában a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, társasági összejövetelt is tartottak Johnson részvételével.
A Scotland Yard e partik miatt áprilisban pénzbírságot rótt ki Boris Johnsonra és feleségére, Carrie Johnsonra, valamint Rishi Sunak pénzügyminiszterre.
Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.
Az ellenzék a botrány kipattanása óta folyamatosan Johnson lemondását követeli, és médiaértesülések szerint a londoni parlament alsóházi konzervatív frakciójának tagjai közül is egyre többen szeretnének bizalmi szavazást a miniszterelnök ellen.
Boris Johnson azonban pénteken is határozottan leszögezte, hogy nem mond le