Hajlandó tárgyalni az ellenzékkel Nicolás Maduro venezuelai elnök, de csak nemzetközi közvetítők részvételével. Ezt ő maga közölte a RIA orosz hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjújában.
"Hajlandó vagyok leülni az ellenzékkel a tárgyalóasztalhoz, hogy az ország javát, békéjét és jövőjét szem előtt tartva tárgyaljunk" - mondta.
A lehetséges közvetítőket nem nevezte meg, csak annyit mondott, hogy a világ több kormánya is aggályát fejezte ki a venezuelai helyzet miatt, és párbeszédre szólított fel. Oroszország az elmúlt napokban többször jelezte, hogy kész lenne közvetíteni, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig kedden azt közölte, hogy a kérdésben Moszkva keresi az együttműködés lehetőségét az EU-val és a Karib-tengeri Közösséggel (CARICOM), továbbá Kínával és Indiával.
A baloldali venezuelai elnök tárgyalási készségének hangoztatása mellett azt is hangsúlyozta, hogy az "imperialistáknak" 2025-ig kell várniuk az új venezuelai elnökválasztásra. Megismételte álláspontját, hogy legitim módon nyerte meg a tavalyi választást, a szavazatok 68 százalékával. Egyúttal azt is közölte, hogy támogatná az előre hozott parlamenti választások megtartását.
Maduro közölte azt is, hogy országa mindenképpen teljesíteni fogja pénzügyi kötelezettségeit Oroszországgal és Kínával szemben. Törvénytelennek nevezte a PDSVA venezuelai állami olajvállalattal szemben bevezetett amerikai szankciókat, és azt hangoztatta, hogy Caracas mindent megtesz az ország gazdaságának stabilizálása érdekében.
Az állította, hogy Donald Trump amerikai elnök "kétségtelenül parancsba adta" a kolumbiai kormánynak és maffiának az ő meggyilkolását, ezért Washington és Bogotá lesz a felelős, ha vele valami történik.
"Sorsom az Úr kezében van, keresztény vagyok, bízom az Úr oltalmában. Folyamatosan véd Venezuela népe, jó a felderítő szolgálatunk" - mondta.
Maduro, aki úgy vélekedett, hogy hosszú életet fog kapni az Istentől, angolul szólva azt üzente Trumpnak, hogy "el a kezekkel Venezuelától!".
"Infantilizmusnak", "bohócságnak" és "provokációnak" nevezte, hogy John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfői sajtótájékoztatóján egy olyan jegyzettömbbel jelent meg, amelyen jól olvasható volt az a bejegyzés, hogy "ötezer katonát Kolumbiába". Maduro rámutatott, hogy az erről való megegyezést még a kolumbiai külügyminisztérium is cáfolta.
Úgy vélekedett, hogy a venezuelai helyzet egyedülálló Latin-Amerikában, annak ellenére, hogy - mint mondta - a 20. században több mint száz államcsíny történt a régióban, amelyet "az Amerikai Birodalom készített elő és hajtott végre". Arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban sem az amerikai elnök, sem a külügyminiszter, sem pedig más magas rangú tisztségviselő nem hívott fel puccsra.
Hangsúlyozta, hogy a venezuelai hadsereg lojális a "törvényes kormányhoz". "No comment" válasszal tért ki annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy vannak-e orosz zsoldosok a személyes védelmében.
Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter kedden a Twitteren azzal vádolta meg Pedro Sánchez spanyol szocialista kormányfőt, hogy csatlakozott a Venezuela elleni, szerinte az Egyesült Államok által "megrendezett" államcsínyhez. Spanyolország öt másik európai állammal együtt kilátásba helyezte, hogy Juan Gauidót fogja a dél-amerikai ország elnökének elismerni, ha Maduro nem ír ki előrehozott választást.
Juan Guaidó, a venezuelai törvényhozás elnöke január 23-án nyilvánította magát Venezuela ideiglenes államfőjévé a hivatalban lévő államfővel, Nicolás Maduróval szemben. Fellépése széles körű nemzetközi támogatásra talált: az Egyesült Államok az amerikai kontinens több más országával együtt azonnal elismerte a hatalomváltást, a fordulat támogatóihoz január 26-án Izrael, egy nappal később pedig Ausztrália is csatlakozott.
Ugyancsak január 26-án hat uniós ország nyolc napot adott Madurónak arra, hogy bejelentse a szabad és tisztességes választások megtartását, különben Guaidót ismerik el a dél-amerikai ország elnökének.