Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként csaknem 55,5 milliárd forintos infrastrukturális beruházás és fejlesztés kezdődhet meg az ország 13 felsőoktatási intézményében - jelentette be Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter június 19-én, Dunaújvárosban. A kétfordulós európai uniós támogatásban első körben hat, majd hét intézmény fejlesztéséről döntött a kormány - tájékoztat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapja, az nfu.hu.
Első körben hat intézmény infrastrukturális fejlesztéséről döntött a kormány 2008 áprilisában, a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesült 29 milliárd forint uniós támogatásban. Ezen projektek fejlesztése és részletes kidolgozása már elkezdődhetett, melyet a mostani, végleges nyertessé nyilvánítás zár le.
Második körben hét intézmény 26,5 milliárd forintos fejlesztéséről döntött a kormány 2008 júliusában, amely Bábolna, Baja, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szarvas, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg városok felsőoktatási intézményeit érinti. Ezek azok az intézmények, amelyek a kétfordulós európai uniós pályázaton második fordulóján is sikerrel szerepeltek.
A két pályázat (TIOP 1.3.1./1, 1.3.1./2) lezárásával 13 intézményben, összesen 55,5 milliárd forint értékű felsőoktatási fejlesztés valósul meg.
A Debreceni Egyetemen egy Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ létrehozása, az informatikai kar új épületének rekonstrukciója, valamint a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök-képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújítása kezdődhet el, 4,9 milliárd forint európai uniós támogatással.
A legtöbb uniós támogatásra a Szegedi Tudományegyetem számíthat, fejlesztik a Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúráját, támogatják a szegedi mérnöki kar új épületének felépítését, az egyetemi és főiskolai multifunkcionális laborok és oktatási termek felújítását, valamint a regionális tudástranszfer- és szolgáltató központ épületének kialakítását. Mindezen fejlesztésekre, valamint a szegedi egyetem, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola műszaki és természettudományos képzési portfóliójának megújítására több mint 6,4 milliárd forintot fordíthatnak majd.
Csaknem 5 milliárd forint európai uniós támogatás reményében kezdhetik el a Nyugat-magyarországi Egyetemen a "Zöld Egyetem" programhoz kapcsolódó beruházások kivitelezését. Az egyetem sikeres pályázatával igen jelentős műszaki fejlesztések indulhatnak el az egyetem győri, szombathelyi, mosonmagyaróvári, bábolnai és székesfehérvári karain egyaránt, az ezen beruházásokhoz kapcsolódó info-kommunikációs fejlesztésekkel együtt.
Úgyszintén a Dunántúlon jelentős fejlesztésekre készül a Pannon Egyetem is - az ő pályázatukra 4,3 milliárd forint európai uniós támogatást ítéltek meg. A fejlesztés révén a veszprémi kampuszon egy oktató- és kutatóközpontot, egy hallgatói szolgáltató központot, egy technológiai kísérleti központot és egy kutató-fejlesztő központot építhetnek, összesen csaknem 6100 négyzetméteren. Az egyetem keszthelyi telepén biotechnológiai oktató- és kutatóközpontot és egy lovardát építenek e beruházási csomag részeként, Székesfehérváron pedig egy 3700 négyzetméteres új kampuszt hoznak létre európai uniós támogatással.
Egy modern, szolgáltató és kutató egyetem kialakítására törekszik a Kaposvári Egyetem - e pályázatukat 2,9 milliárd forinttal támogatták. Elsősorban az agrár- és élelmiszeriparhoz kapcsolódva szeretnék fejleszteni az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait.
Több mint 2,4 milliárd forintos beruházás kezdődik hamarosan a Kecskeméti Főiskolán, az intézmény műszaki és természettudományos tudásbázis-infrastruktúrájának fejlesztésére. E fejlesztések részeként megújulhatnak a főiskola laboratóriumai, szaktantermei, interaktív tanulási környezetet és multifunkcionális tereket alakíthatnak ki, valamint bővíthetik és felújíthatják a műszaki, az agrár- és a természetismereti oktatáshoz kapcsolódó épületeket.
Csaknem 600 millió forintos európai uniós támogatással karrá szeretné fejleszteni zalaegerszegi felsőoktatási intézményét a Budapesti Gazdasági Főiskola - ennek megvalósításához immár megvan a támogatás. A sikeres pályázat segítségével barnamezős beruházással és jelentős információs technológiai fejlesztésekkel egy infocentrumot alakíthatnak ki Zalaegerszegen.
A Károly Róbert Főiskolán a több mint másfél milliárd forintos uniós támogatás segítségével Hallgatói Információs Szolgáltató Központot alakítanak ki, fejlesztik az idegen nyelvi infrastruktúrát, új laboratóriumi tereket alakítanának ki és létrehoznak egy Kutatási- Fejlesztési Innovációs Kooperációs Központot is. Mindezeken túl egy komplex info-kommunikációs fejlesztést is megvalósítanának, mind az oktatás, mind a kutatás, mind az intézményirányítást támogató rendszerek infrastrukturális hátterét kiépítenék.
A Széchenyi István Egyetemen a jármű és közlekedésiparhoz kapcsolódó műszaki képzési és kutatási infrastruktúra fejlesztést valósítanának meg a közel 6,5 milliárd forint uniós támogatás segítségével. Az egyetem oktatási, kutatási, valamint vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrájának fejlesztésével, egy szolgáltató, gazdasági környezetével magas szinten együttműködni képes, jelentős saját bevételekkel rendelkező, környezete és a változások felé nyitott felsőoktatási intézmény jöhetne létre. A beruházással számos oktatási központ, új aula és egy digitális médiaközpont jönne létre.
A Pécsi Tudományegyetemen egy új úgynevezett "Science Building"-et hoznak létre, melynek legfontosabb célja a kutatás-fejlesztés és az innováció fejlesztése. A közel 6 és fél milliárd forint uniós támogatás segítségével megépülő, 7700 négyzetméteres Science Building egy olyan, a természettudományokhoz kötődő kutatóközpont lenne, amely a Pólus programban megfogalmazott egészségipar és környezetipar köré koncentrált K+F tevékenységhez magas színvonalú műszerhátteret és laboratóriumterületet biztosít. Az épület biztosítja a minőségi képzésfejlesztésekhez szükséges kapacitásokat. A képzési terek mellett hallgatói szolgáltatói és tanulói terek is kialakításra kerülnek, de emellett sor kerül az egyetemi informatikai infrastruktúra-fejlesztésére is.
"Európai campus az ország közepén". Így nevezte el fejlesztési tervét a Dunaújvárosi Főiskola, melynek keretében több mint hárommilliárd forint uniós támogatás segítségével versenyképes oktatási intézményt hoznának létre. A projekt rövid távú célja a Dunaújvárosi Főiskola K+F kapacitásának fejlesztése, amely a helyi, régiós, országos és nemzetközi partnerek, vállalkozások bevonásával valósul meg. A DF a projekt keretében olyan K+F infrastruktúra - épületek, laborok, komplex hallgatói-oktatói-kutatói terek info-kommunikációs technológiai fejlesztés - kialakítását kívánja megvalósítani, amely közvetlenül szolgálja a kutatás, az innováció, és a tudástranszfer révén az oktatás, tanulás fejlődését. A projekt keretében a főiskola bővíteni kívánja a 2007 februárjában létrehozott Innováció Menedzsment Központot, amely közvetítő szerepet tölt be a kutatók, az intézmény és a gazdasági szféra között.
Kutatóegyetemmé alakulás infrastrukturális megalapozását várja a fejlesztésről a Miskolci Egyetem, amely több mint 6,2 milliárd forintból újítja meg épületeit és fejleszti laboratóriumait és a gyakorlatorientált képzési helyeit. Az uniós támogatással komoly eszköz-, gép- és műszerbeszerzésre nyílik lehetőség, emellett multimédiás tananyagfejlesztésre is sor kerül. A projekt legfontosabb célja az egyetem versenyképességének, működési stabilitásának, valamint hazai és nemzetközi szerepvállalásának növekedése.
Ötmilliárd forint uniós támogatással megújul az Eszterházy Károly Főiskola is. Az uniós forrás segítségével lehetővé válik a főépület teljes revitalizációja, de megközelítőleg 2800 négyzetméter új kutatási, oktatási terület jön létre. A fejlesztés célja, hogy a Líceum a következő évszázadokban is meghatározó tudásbázisként szolgálja az egri, minőségi felsőoktatást és az idelátogató érdeklődőket.
A 2004-2006 közötti időszakra szóló első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében korábban már 19 intézmény nyert 13,7 milliárd forintos támogatást a korszerű képzési és oktatási körülmények megteremtésére, ennek köszönhetően az intézmények több mint 60.000 négyzetméteren valósítottak meg infrastrukturális fejlesztést, amely közel 110.000 hallgató oktatási és kutatási körülményeit javította. Így az uniós források segítségével 2004-2008 között összesen közel 70 milliárd forint állt rendelkezésre a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának javítására - közölte az NFÜ.
(www.edupress.hu)