A diplomás pályakövetésről tanácskoznak szakemberek

Oktatás - 2008-11-26

Egy komplex és fenntartható modell kialakítása, valamint a szükséges tudásbázisok hozzáférhetőségének megteremtése a Központi Diplomás Pályakövető Rendszer célja - mondta Horváth Tamás programvezető, az Educatio Kht. munkatársa a november 26-án megrendezett Központi Diplomás Pályakövetési Rendszer projektnyitó konferenciáján, Budapesten.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 4.1.3. kiemelt projekt keretében az Educatio Kht. kapta a megbízást, hogy koordinálja a Központi Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítását. Horváth Tamás előadásában beszámolt arról, hogy a rendszer kialakítása két szinten valósul meg: a központi rész kialakítása olyan támogatási és fejlesztési hozzájárulást jelent, amely segít javítani vagy kialakítani a diplomás pályakövetést, intézményi szinten pedig a szervezeti kultúra és a külső, belső kommunikáció kialakítása a cél.

 

 A központi rendszer faladata, hogy támogassa az intézményeket, és az azokban működő alrendszereket mozgásba hozza. "A kettős cél tehát, egy komplex és fenntartható rendszer kialakítása, amely beépül az intézmények már működő rendszerébe, valamint olyan szolgáltatások hozzáférhetőségének megteremtése, mint a központi adatbázisok, egy közösségi portál kialakítása, vagy a tudásbázis hozzáférhetősége.

 

A programvezető felhívta a figyelmet, hogy az Educatio az elmúlt időszakban 20 ország diplomás pályakövetési rendszerét vizsgálta és azok tapasztalatait összegezte, ezzel is segítve a központi, illetve az intézményi rendszerek kialakítását. Továbbá tavasszal egy reprezentatív kutatással kívánja felmérni a már végzett és a még aktív hallgatók körében az egyes tudományterületeken belül differenciálható munkaerő-piaci tényezőket.

Várhatóan 2009 tavaszára egy módszertani kézikönyv, 2010-re pedig 25-30 intézmény számára egységes módszertani pályakövető rendszer készül el - mondta a programvezető.

 

Intézményi megvalósulás

A pályakövetés rendszerének intézményi megvalósításáról dr. Gáti József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja számolt be.

"2005 óta már Magyarországon is törvény írja elő a diplomás pályakövetés alkalmazását, a Diplomás Pályakövetési Rendszer pedig csak a folyamatos korrekció révén válhat sikeressé" - mondta.

Gáti szerint a megújulás több elemből tevődik össze. Fontos, hogy az oktatás tartalma, a képzések fejlődjenek, a kutatás területén erősítsék a piac és az intézmények közötti kapcsolatokat. "Az alumni rendszerek segítségével, az elhelyezkedés vizsgálatával fontos információkhoz juthatunk a frissdiplomások munkahelyi körülményeiről, erősíthető az intézményekhez fűződő kötődés, a humán-erőforrás bevonásával regionális információkhoz juthatunk, illetve rangsorok állíthatók fel a különböző egyetemek, főiskolák között. Az említett összetevők mellett pedig az intézmények hatékony vezetése is jelentőséggel bír, mely az önértékelés révén hatékony minőségfejlesztést valósíthat meg - mondta.

A hatékony megvalósítás érdekében a BMF többkörös vizsgálati rendszert vezetett be, mely az oktatás módszertanának elemzését, a végellenőrzés folyamatában a tananyag fejlesztését és a DPR bevezetését foglalja magában.

 

A marketingcsomag része az alumni

"Az alumni rendszer kialakítása a 19. században indult az Egyesült Államokból, mára Amerikában és Nyugat-Európában az intézmények integrált marketingcsomagjának része" - mondta Serge L. Sych, a Közép-európai Egyetem (CEU) alumni irodavezetője, majd hozzátette: az intézmények a jelentkezőket már a felvételi során ügyfélnek tekintik, onnantól kezdődik az almuni kapcsolat kialakítása. A szakember előadásában felhívta a figyelmet az alumni rendszer kialakításában használható közösségi oldalakra, egy Amerikában végzett kutatás szerint az alumni igazgatók 73 százaléka például használja a Facebook portált a kapcsolatteremtésre. Előnyük, hogy egy intézményi rendszernél jóval nyitottabbak ezek a már rendelkezésre álló rendszerek, az elérhetőségi arány jóval magasabb egy zártabb rendszernél, veszélye azonban, hogy az egyre bővülő kínálat nem garantálja a fenntarthatóságot - mondta. Végül a szakember úgy fogalmazott, manapság a pályakövetés és az alumni rendszer nem luxus, szükséges, elvárt tevékenység.

 

A felsőoktatás eredményessége és a munkaerő-piaci "beválás"

Egy vélekedés szerint az egyetemek, főiskolák munkáját a munkaerő-piaci beválás határozza meg, az elmélet abszolút mivoltát kérdőjelezte meg azonban előadásában Fábri György társadalomkutató. Abban egyetértenek a szakemberek, hogy a munkaerőpiac visszajelzései fontosak, illetve hogy a felsőoktatást átláthatóvá kell tenni. Ezzel kapcsolatban egy, a 90-es évek második felében megfogalmazott provokáció arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a felsőoktatás nem alkalmazkodik a piaci környezethez, annak helyét átveszik a vállalatok, melyek maguk veszik kezükbe a képzés rendszerét. Egy elgondolkodtató felfogás szerint azonban a prognózisok információi korlátozottak, hiszen bizonyos közösségi, politikai döntéseket nem képes előre jelezni és így beépíteni az intézmények képzési struktúrájába.

(www.edupress.hu)