2020-ra az EU-n belül átlagosan 20 százalékra kell emelkednie azon felsőfokú végzettségűek arányának, akik tanulmányaik egy meghatározott részét külföldön végezték - erről az EU-országok oktatási miniszterei döntöttek, hétfői brüsszeli tanácskozásukon. A külföldi tanulmányok ösztönzésére az Európai Bizottság jelentősen növelné 2014 és 2020 között az Erasmus program pénzügyi keretét.
A diákmobilitás növeléséről fogadtak el célszámokat az EU-országok oktatási miniszterei, hétfői brüsszeli tanácskozásukon. Eszerint 2020-ra az unión belül átlagosan 20 százalékra kell emelkednie azon felsőfokú végzettségűek arányának, akik tanulmányaik egy meghatározott részét külföldön végezték, illetve meghatározott részarányban külföldön kaptak szakképzést. Az előírt minimális részarány e szempontból legalább 15 ECTS kreditpont, illetve legalább három hónapos tanulmányi-képzési időtartam.
Ugyancsak 2020-ig kell teljesíteni uniós átlagszinten azt az új követelményt, hogy a 18 és 34 év közötti szakképzésben részesültek körében legalább 6 százalékra emelkedjen azok aránya, akik legkevesebb két hetet - tíz munkanapot - töltöttek külföldön szakképzésen vagy szakmai gyakorlaton. A külföldi tanulmányok ösztönzésére szolgáló Erasmus program pénzügyi keretét az Európai Bizottság - a minap közzétett tájékoztatása szerint - jelentős mértékben kívánja növelni a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban. Az oktatási miniszterek most arról is közös állásfoglalást tettek közzé, hogy korszerűsíteni kell a felsőoktatást, figyelembe véve a gazdasági talpra állás, a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdításának szempontjait. A miniszterek szerint fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy 2020-ra a 30-34-esek korosztályában elérje a 40 százalékot a felsőfokú oktatásban részesítettek aránya. A közös állásfoglalás emlékeztet arra, hogy számítások szerint 2020-ban az unióban az összes állás 35 százalékának betöltéséhez felsőfokú végzettségre lesz szükség.
Szintén közös miniszteri állásfoglalás született a nyelvoktatás fejlesztésnek szükségességéről. A dokumentumban utaltak arra, hogy a nyelvoktatás kellő fejlesztésének hiányában a diákmobilitási célok sem teljesíthetők, ugyanakkor pedig a diákmobilitásnak az egyik célja éppen a nyelvi képességek fejlesztése. A nyelvoktatás feltételeit - hangsúlyozták - mind a közoktatásban, mind a szakképzésben, mind pedig az úgynevezett "életen át tartó tanulási folyamat" keretében javítani kell. Az állásfoglalás külön kitért arra az egyre inkább uniós szinten tudatosított problémára, hogy "a migráns vagy roma hátterű gyermekeket és felnőtteket" külön programokkal kell segíteni az őket befogadó ország nyelvének elsajátítására. Az oktatási miniszterek szerint a nyelvtanulási célú mobilitás támogatásával is elő kell segíteni annak az uniós célkitűzésnek az elérését, hogy idővel mindenki legalább két idegen nyelvet elsajátítson.
(Forrás: MTI)
(www.edupress.hu)