Ha ma lennék egyetemista, ugyanazt gondolnám a fer-ről, mint most miniszterként, úgyhogy továbbra is támogatom annak bevezetését - felelte Hiller István az Edupress kérdésére. A szaktárca vezetője Gyurcsány Ferenccel és a HÖOK elnökével tartott fórumot a felsőoktatási hallgatók előtt csütörtök délután az EFOTT-on.
"Aláírná a tandíjellenes petíciónkat?" - fordult egy hallgató Gyurcsány Ferenchez, miután véget értek a szakminiszter, a kormányfő, és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöksége közötti tárgyalások. A miniszterelnök úgy válaszolt, nem áll módjában aláírni, de elmondta, a fejlesztési részhozzájárulás (fer) bevezetését támogató petíció is létezik.
A vártnál hosszabbra nyúlt egyeztetések után rövid sajtótájékoztatót tartottak az érintettek, amelyen ugyanazok hangzottak el, mint az ezt követő hallgatói fórumon: az álláspontok nem közeledtek. Ugyan a végső célokban, vagyis a minőségi felsőoktatásban egyetértés van, a HÖOK továbbra is elutasítja a tandíj bevezetését. Továbbra is egyetértenek a képzési struktúra átalakításának szükségességében, a keretszámok csökkentésében pedig még radikálisabbak a hallgatói érdekképviselet elképzelései. A szervezet azonban ezt a fer elkerülése mellett képzeli el.
Az EFOTT-on felállított HÖOK-sátorban Hiller István úgy fogalmazott: az elmúlt időszak a mennyiségről szólt, most eljött a minőségi változások ideje, mert a színvonalat tartják elsődlegesnek. "Ma 72 felsőoktatási intézmény van Magyarországon, amelyek színvonalában jelentős különbségek mutatkoznak" - mutatott rá az oktatási és kulturális tárca vezetője. "A jelenlegi helyzetben nem lehet biztosítani, hogy mindenki elsajátítsa az alapkészségeket, vagyis írni, olvasni, számolni tudjon" - fogalmazott, és kiemelte, hogy ma a felnőttek 25 százaléka beszél csupán idegen nyelven Magyarországon, amin változtatni kell.
A miniszterelnök kijelentését, hogy csupán néhány percet szeretne beszélni, a hallgatóság tapssal fogadta. Gyurcsány Ferenc elmondta: azok a politikák sikeresek a világban, amelyek versenyelvűek. "Ugyanakkor mi nem csak "vagy"-okban gondolkodunk, hanem "és"-ekben is. A felsőoktatás reformja nagyon konfliktusos út, a tandíj dolgában jelentősek a nézetkülönbségek, annak hatásában pedig félreértések vannak." - fogalmazott a kormányfő.
Ekler Gergely hangsúlyozta: ha a július 24-i hétfői zárószavazáson elfogadják a tandíj bevezetését, akkor őszre demonstrációt szerveznek. A közönség ovációval, vastapssal, és ütemes "Ott leszünk!" skandálással válaszolt a kijelentésre. A HÖOK elnöke indoklásul úgy fogalmazott, a felsőoktatási reform kérdésében és a tandíj kapcsán a kormány fordítva ül a lovon. "Előbb hatástanulmány kell, és utána nyújtani be a törvényjavaslatot, most épp fordítva történik" - mondta.
"A tíz évvel ezelőtti tandíjtüntetésekkor Fodor Gábor, az akkori szakminiszter úgy nyilatkozott, hallgatóként ő is biztos a demonstrálók között lenne. Ha Hiller István ma lenne egyetemista, mit gondolna a bevezetendő fer-ről?" - kérdezte az Educatio Press, amelyre a szaktárca vezetője úgy válaszolt, véleménye független a státuszától, tehát mindenképpen támogatja a fejlesztési részhozzájárulást.
Arra a hallgatói kérdésre, hogy miért csak egy hónapja kezdték meg a tárgyalásokat a HÖOK-kal, Hiller István elmondta: "mikor letettük az esküt, már másnap megkezdődtek a szakmai egyeztetések." Erre Ekler Gergely azt válaszolta, a Magyar Rektori Konferencia ülésén találkoztak a miniszterrel, amikor összesen két perc jutott az egyeztetésre, amely a kormány szándékának felvázolásából állt. "Ez nem szakmai egyeztetés" - fogalmazott a HÖOK elnöke. Az azt firtató hallgatói kérdésre, hogy a hatástanulmányok elkészítésének érdekében miért nem döntöttek már februárban a tandíj bevezetéséről, Gyurcsány Ferenc azt válaszolta, hogy csak mostanra lett kész a koncepció.
"Kell-e számítani az utazási diákkedvezmények csorbítására?" - hangzott egy másik kérdés, amelyre a kormányfő azt felelte: "Nem kell rá számítani, de megkezdtük a kérdésről zajló egyeztetést. Összetett átalakítások lesznek az utazási díjak tekintetében, ezek a kedvezményeket is érinteni fogják."
Zárásul a miniszterelnök az új Magyarországról vallott elképzeléseit vázolta. "Ne csak beszéljünk arról, hogy úgy éljünk, mint Nagy-Britanniában, Dániában vagy Németországban, hanem tegyünk is érte" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. A vendéglátó HÖOK elnöke búcsúzásképpen hozzáfűzte: azt szeretnék, ha nem csak azért közelítenénk ezekhez az államokhoz, mert ott magasabbak a jövedelmek, hanem mert például az említett országokban nincsen tandíj.
(www.edupress.hu)