A magyar művészeti képzésben részt vevő intézmények rangsorolása speciális szempontok figyelembevételét igényli, mert a különböző művészeti ágakat oktató intézmények többnyire monopol helyzetben vannak, s az elitképzést nyújtó és többszörös túljelentkezéssel bíró intézmények osztott és osztatlan képzést egyaránt kínálnak, a felvételi rendszerük pedig intézményen belül kialakított saját elbírálás alapján működő rosta.
Ezért a hagyományos szempontrendszer szerinti besorolásra alkalmatlanok.
A nagy múltú művészeti iskoláknak nincs konkurenciájuk Magyarországon, ezért világ- vagy európai viszonylatban lehetne vizsgálni egy speciális szempontrendszer alapján ezeket, valamint fontos odafigyelni a hallgatók visszajelzéseire, ami az intézmény oktatási minőségének javulásához vezethet.
Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora az Országos Felsőoktatási Információs Központnak (OFIK) elmondta, hogy az egyetem egyrészt a külföldön tanuló hazai diákok tapasztalataiból, másrészt a külföldi tanulók itteni visszajelzéseiből ítéli meg az iskola oktatásának minőségét és a világ művészeti iskolái közötti elhelyezkedését. A magyar művészeti felsőoktatási intézmények előkelő helyen állnak nemzetközi viszonylatban, amit bizonyít a számtalan vendéghallgató és a Magyarországon végzett hallgatók külföldi helytállása.
A művészképző intézmények - képzőművészet, a táncművészet, a színház- és filmművészet és a zeneművészet - élén a művészeti életben aktívan tevékenykedő, az adott művészeti terület kiemelkedő alakjai állnak, ezért sokszor a diákok megmérettetései a képzés és az oktató értékelésében is meghatározó szerepet játszanak, sokkal inkább, mint egy hagyományos felsőoktatási intézmény esetében.
A művészeti oktatásban szerepet játszó intézmények körében nem csak a hallgatók egyre gyakoribb külföldön töltött tanulmányai jellemzőek, hanem az oktatók cseréje is előtérbe került, aminek egyre kevésbé akadálya a nyelvtudás.
Bolognai rendszer bevezetése a művészképzésben
A különböző művészeti ágakban más-más gyakorlatok alakultak ki a különböző hagyományos szakok bolognai rendszerbe történő illeszkedését tekintve, ami elsősorban az adott művészeti ág sajátosságaitól függ.
Néhány területen, így például az iparművészet területén kialakult az osztott, tehát alap- és mesterképzési szintből álló oktatás, de a tánc- és zeneművészet és részben színház- és filmművészet területén is számos példa van, amikor egy korábbi szak osztottá válik. Más területeken viszont maradt az osztatlan képzés, így például a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott filmdramaturg, színházrendező, színházi dramaturg és színművész szakok továbbra is osztatlan képzésűek maradnak, valamint a nemzetközi gyakorlatoz hasonlóan a képzőművészeti terület is kivételt jelent, itt is osztatlan képzések lesznek a jövőben.
(www.edupress.hu)