. A BME Kármán Tódor Kollégiumában rendezett kerekasztal-beszélgetésen Szabó Zoltán, Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár, Dibó Zoltán, a BME Hallgatói Önkormányzat elnöke és Kövesi János a BME oktatási rektorhelyettese cseréltek véleményt a reformról, és ezzel egy időben a PTE is megrendezte első fórumát.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának közös szervezésében tartott rendezvénysorozat első kerekasztal-beszélgetésén a vitázó felek a felsőoktatási reform minden szegmensét érintették a körülbelül 25 tagú hallgatóság előtt.
Nincsenek piaci visszajelzések
A hallgatók és középiskolás diákok tájékoztatása céljából szervezett eseményen szó esett a bolognai rendszerre való átállásról, mint a felsőoktatási reform legmeghatározóbb és legfontosabb lépéséről.
Manherz Károly elmondta, tárgyalások folynak a Magyarországon működő cégekkel, hiszen hamarosan több ezer, a bolognai rendszerben végzett friss diplomás kerül a munkaerőpiacra és mesterképzésben mindössze a végzett hallgatók harmada vehet részt - mondta.
"Nincs korrekt tájékoztatás arra nézve, hogy egy bolognai rendszerben, alapképzésben végzett hallgató diplomája, tudása mennyit fog érni. Hiányoznak a piaci visszajelzések, nincsenek esettanulmányok. Nem készültünk fel eléggé a rendszerre, a most jelentkező felvételizők nem tudnak jó döntést hozni lényeges információk hiányában" - hívta fel a problémára Dibó Zoltán a figyelmet.
Szabó Zoltán az előtte felszólaló felvetésére a pályakövetés jelentőségét hangsúlyozta, ami alapján pár év múlva a jelentkezők pontos képet kaphatnak, hogy egy-egy intézmény szakjain végezve milyen lehetőségek közül választhatnak majd a munkaerőpiacon.
A HÖOK szerint nem ösztönöz a tandíj
A reform másik jelentős sarkköve a tandíj. A fejlesztési részhozzájárulásból befolyt összeg felhasználásáról pontos és részletes tájékoztatást tartott Manherz Károly. Beszélt a hátrányos helyzetűek mentességéről, az átjárhatóságról a költségtérítéses és államilag támogatott hallgatók között, az igényelhető támogatások összegéről, valamint arról, hogy az intézmények 15 százalék mentességet kell, hogy adjanak a legjobban teljesítőknek.
A HÖOK által sokat vitatott témához Dibó Zoltán hozzáfűzte, a hallgatók nem fogják érezni, hogy ők a felsőoktatásban szolgáltatást vásárolnak, mert az intézmények erre nincsenek felkészülve. "A katedrán álló oktató nem fogja érezni, hogy szolgáltatást nyújt" - monda.
A HÖOK továbbra is úgy gondolja, hogy a tandíjnak semmiféle ösztönző hatása nincs, Dibó szerint ráadásul a szociális ösztöndíjakra építeni a támogatási rendszert, veszélyes. Ingoványos talaj, a szociális rászorultság igen szubjektív terület - bírálta a tandíj rendszerét a HÖK-elnök.