A felsőoktatásban nemrégen bevezetett tandíj, valamint a megváltoztatott érettségi rendszer már érezteti a hatását. Azonban még korai lenne eldönteni, hogy előnyei, vagy hátrányai vannak e inkább. Annyi máris látszik: a 2007. évi októberi statisztikát összevetve a korábbi két év eredményeivel azt látjuk, hogy a hallgatók létszáma több mint kettőszázzal csökkent.
2007 szeptemberétől felsőfokú szakképzés indult a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán. 25 nappali tagozatos kezdte el a tanévben az ifjúságsegítő szakot. Ezen szakképzés sajátossága, hogy érettségivel kerülhetnek be a hallgatók, s kis kerülőúttal 2 év után folytathatják a képzést tanító szakon. Mivel korábban nem működött ilyen képzés a főiskolán nem lehet megállapítani milyen mértékben hatott a tandíj bevezetése a jelentkezők számára, ám más szakok esetében jelentős a változás. A 2007. évi októberi statisztikát összevetve a korábbi két év eredményeivel azt látjuk, hogy a hallgatók létszáma több mint kettőszázzal csökkent.
2005 2006 2007
Nappali 374 fő 336 fő 202 fő
Levelező 20 fő 12 fő létszámhiány miatt nem indult
Esti 52 fő 29 fő létszámhiány miatt nem indult
A Tanító szakosoknál kétszeres, a Kommunikáció-médiatudomány szakára jelentkezők között ötszörös, hatszoros a túljelentkezés, ennek ellenére drasztikus a változás a létszámot illetően. Hogy miért? Talán kezdhetjük azzal, hogy immár nem elegendő, ha valaki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. A lehető legtöbb tárgyból emeltszintű vizsgát kell tenni, és jó ha van az embernek minimum egy nyelvvizsgája. Aki tehát ezen feltételeknek megfelelt kezdhet gondolkodni hová érdemesebb bekerülni, ami az anyagiakat illeti, hiszen nem minden intézményben egyenlőek a tandíjak.
Megnőttek a ponthatárok, nagyobb a követelmény és még fizetni is kell érte. Akkor mi a különbség az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés között? Államilag finanszírozott szakon a befizetett tandíj egy részét visszakapják a hallgatók ösztöndíj formájában, valamit pályázhatnak szociális támogatásra, ha rászorultak, a költségtérítéseseknek erre nincs lehetőségük. A Tanítóképző Főiskolán azok a diákok, akik 4,5-ös átlaggal rendelkeznek és szociálisan rászorultak havi 40000 Ft ösztöndíjat vihetnek haza, amiből ugyan nem lehet megélni, de mégis több a korábbi évek összegeinél. Tehát igaznak látszik, hogy aki jól tanul, több pénzt kap, aki rászoruló, azt segítik...
Nem könnyű bekerülni egy főiskolára, vagy egyetemre sem, és nincs garancia, hogy a diploma után állást találunk. Ám aki igazán tanulni szeretne, az úgyis megtalálja a módját.
Mile Anikó