A dél-afrikai University of Pretoria az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága Dél-Afrikai Regionális Irodája szakmai támogatásával 2011 decemberében immáron harmadik alkalommal szervezte meg a World Human Rights Moot Court Competition jogesetmegoldó versenyt, ahol a Debreceni Egyetem csapata a 2. helyet szerezte meg.
Az előző két évben is kimagasló eredményt értek el a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói a nemzetközi megmérettetésen, amelyre ezúttal is több hónapot készültek a tavalyihoz képest teljesen újjáalakult csapat tagjai. A verseny írásbeli „selejtező” fordulójában a résztvevő egyetemi csapatoknak egy előzetesen megadott, komplex nemzetközi jogi és emberi jogi problémákat felvető jogesettel kapcsolatosan kellett a sértett kérelmezők és a bepanaszolt kormány álláspontját kifejteniük egy fiktív emberi jogi bíróság előtt, 3000-3000 szóban, írásban, angol nyelven.
A jogeset lényege: Bygone állam diktátora, Skut elnök az ország élelmiszer-ellátásának javítása érdekében úgy döntött, hogy elterel egy folyót, melynek eredményeként az egyik völgyben évszázadok óta zavartalanul élő kisebbségi Drof közösség kénytelen volt elhagyni korábbi lakóhelyét és az ország másik részére költözni, miközben a közösség vezetője rejtélyes körülmények között eltűnt (szemtanúk utoljára akkor látták, amikor több férfi társaságában beszállították a titkosszolgálat helikopterébe). Évekkel később, a diktatúra bukását követően Bygone állam szétvált Bye és Gone államokra, és miután az elterelt folyót visszatérítették eredeti medrébe, a Drof közösség szeretett volna hazatérni ősi földjére. A szétválást követően azonban a Drof közösség Gone állam területén élt immáron és Gone állam állampolgárságával rendelkeztek, miközben az eredeti lakóhelyük Bye államban volt, mely megtagadta a hazatérésük engedélyezését, mondván, a kérelmezők külföldi állampolgárok és semmilyen módon nem kötődnek Bye államhoz. A jogeset további aspektusa volt a Drof közösség vezetőjének sorsa: a diktatúra bukását követően elfogadásra került egy olyan törvény, mely a múltbeli bűneiket bevallók számára teljes amnesztiát biztosított. A Drof vezető sorsáról ugyan senki nem tett vallomást, ám évekkel később a vezető holtteste előkerült az egyik hírhedt börtönből. A közösség vezetőjének lánya pedig azt szerette volna elérni, hogy a börtön vezetője (miután nem tett őszinte beismerő vallomást, ami az amnesztia feltétele volt) ne részesülhessen amnesztiában. Felperesként a Drof közösség nevében, alperesként pedig Bye állam kormányának nevében kellett érvelniük a hallgatóknak.
Az írásbeli forduló értékelését követően valamennyi ENSZ-régióból 3-3 (összesen 15) csapat nyert jogot arra, hogy a 2011 decemberében (az emberi jogok napjához kapcsolódóan) Pretoriában megrendezett szóbeli világdöntőben is részt vegyen, ahol egyszer felperesként, egyszer pedig alperesként kellett a hallgatóknak érvelniük, megválaszolva az ellenfél előzetesen nem ismert érveit éppúgy, mint az öt elismert emberi jogi szakértőből álló bíróság folyamatos kérdéseit.
A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának csapata (a szóbeli döntőben szereplő hallgatók: Kozma Barbara és Menyhárt Barbara, az írásbeli beadvány elkészítésében csapattagként részt vett: Becánics Adrienn, felkészítő tanár: dr. Szemesi Sándor) a korábbi évekhez hasonlóan idén is bejutott a 15 csapatos világdöntőbe, ahol a kelet-európai ENSZ-régió döntőjében a 2. helyen végzett. A verseny abszolút győztese immáron másodszor a jamaicai Norman Manley Law School lett, megelőzve az amerikai Yale Egyetem csapatát.
„Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának képviselője a záróbeszédében külön is kiemelte, hogy mindössze két olyan egyetem van a világon, mely eddig valamennyi világdöntőben részt vett: a svájci University of Lucerne és a Debreceni Egyetem csapata. Az elért eredménnyel a hallgatók nem csupán nagyszerű élményekkel és szakmai tapasztalatokkal gazdagodhattak, de a Debreceni Egyetem és Magyarország hírnevét is öregbíthették a világban” – idézte fel a versenyt dr. Szemesi Sándor felkészítő tanár, a DE Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa.