Idén csaknem 109 ezer elsőéves kezdte meg felsőfokú tanulmányait valamely egyetemen, főiskolán. Bár a hazánkban működő közel hetven felsőoktatási intézmény kínálata hatalmas, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) folyamatosan akkreditál új képzéseket, ami elsősorban azért szükséges, hogy a vidéki főiskolákon, egyetemeken is egyre több szak legyen elérhető.
A MAB 2011 márciusától - szeptemberig 37 új szakot akkreditált húsz intézményben, és mivel a megszűnő szakok száma csekély, a jelentkezők egyre bővülő választékkal találkozhatnak.
"Egy új képzés akkreditációja úgy indul, hogy az intézmény - kutatása, nemzetközi szakmai munkássága alapján vagy a környezet "megrendelői szándéka" alapján kitalál egy új szakot, kidolgozza ennek képzési programját, amelynek része a képzési és kimeneti követelmények, a tanterv, a tantárgyi programok, az értékelési rendszer. A szakindítási szándékról intézményi döntést hoz. A szükséges melléklettel együtt a szakindítási, illetve szaklétesítési kérelmet benyújtja a MAB-hoz, amelyről szakértői véleményt kér. A szakmai testület támogatja vagy elutasítja az adott szak létesítését. A támogató véleményt követően a felsőoktatási intézmény a szakindítás nyilvántartásba vételét kezdeményezi a Hivatalnál" - magyarázza dr. Fekete Zsolt, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztályának osztályvezetője.
A szakindítás, illetve a szaklétesítés során a miniszternek másodfokú vizsgálati lehetősége van, ha az intézmény azt a MAB szakértői véleménye miatt kezdeményezi.
Az újonnan akkreditált szakok listája azonban főként nem új képzéseket tartalmaz, hanem már "létező" szakokat, amelyek egyre több hazai felsőoktatási intézményben jelennek meg. A MAB adatai szerint az ez év márciusától szeptemberéig tartó időszakban akkreditált szakok között megtalálhatóak többek között az ápolás- és betegellátás, a kommunikáció és médiatudomány, a gépészmérnök vagy a nemzetközi tanulmányok szakok, amelyek nagyrészt vidéki egyetemeken, főiskolákon, illetve nagyobb felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatain indulnak. dr. Fekete Zsolt elmondása szerint, ha a szak már létezik, a MAB többek között arról dönt, hogy a kérvényt benyújtó újabb intézmény rendelkezik-e a személyi és tárgyi feltételekkel, a tanterv megfelel-e a képzési és kimeneti követelményeknek, illetve megfelelő-e a kutatási infrastruktúra.
"A munkaerő-piaci igények megítélése nem a MAB feladata, ezért az intézmény a felelős. Erről írnak is a beadványokban, gyakran támogatólevelekkel alátámasztva az igényeket" - mondja dr. Bazsa György, a MAB elnöke.
Miután a szervezet jóváhagyja a szakot, az Oktatási Hivatal regisztrálja azt, de ez még nem jelent feltétlenül indítást. "Nagyon sok olyan mesterképzés van például, amelyet regisztrálunk, de kellő számú jelentkező hiányában nem indul el. Ugyanez mondható a szakirányú továbbképzésekre is, melyek esetében még a MAB-tól sem kell szakértői véleményt kérni, csak az Oktatási Hivatalnál az intézményi döntés nyilvántartásba vételét kell kezdeményezni" - fejti ki a tapasztalatokat dr. Fekete Zsolt.
Az akkreditáció, és az elindulás azonban még nem biztosíték egy szak hosszú távú fennállásához, hiszen a képzést ezután is ellenőrzi az illetékes szervezet.
"Maga a támogató MAB határozat is tartalmazza, hogy "a feltételek folyamatos fennállása esetén" érvényes az akkreditáció. Ezt a célt szolgálja az ötévenkénti párhuzamos szakakkreditáció, ahol már nem csak az indítási feltételek folyamatos meglétét, hanem a képzési folyamatot és eredményeit, a minőségbiztosítás hatékonyságát értékeljük" - fejti ki dr. Bazsa György. A MAB elnöke hozzáteszi, ennek az eljárásnak meghatározó része az intézmény által készített, meghatározott nyilvános szempontok szerinti önértékelés, majd a szakértőkből álló látogató bizottság helyszíni vizsgálata, és végül az ő jelentésük alapján megszülető MAB határozat.
Adott szak persze nemcsak a nem megfelelő színvonal miatt szűnhet meg, eltűnhet jelentkező hiányában, vagy épp az oktatási rendszer átalakulása miatt. Kevés olyan szakról tudunk azonban, amelyet létesítettek, majd mégis inkább eltűnt a rendszerből, vagy más néven, eltérő tartalommal jelent meg újra.
"Az adott időszak oktatáspolitikai, gazdasági vagy társadalmi igényei hatással vannak a szakindítási törekvésekre (például gazdasági képzések az adott régió szakembereinek megtartása érdekében vált népszerűvé, vagy a jogász képzés mellett a társadalomtudományi szakok népszerűségében a társadalomnak meghatározó szerepe volt). 2005-ben kétirányú folyamat volt. Az első képzési ciklusban a szakterületek javaslata alapján alakult ki az a képzési rendszer, amely részben megőrizte az 1993-as felsőoktatási törvény szerinti főiskolai és egyetemi szintű képzési programokat, másrészt az így kialakult alapképzési rendszer csak a szakterület teljes körű felülvizsgálatát követően módosítható. A mesterképzési rendszer az, amely az interdiszciplináris vagy speciálisabb, az alapképzésre épülő tágabb körű program lehetőségét ajánlja, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. A szakirányú továbbképzéseknek igazából a felsőoktatási intézmény környezethez való érzékenyebb kapcsolata miatt folyamatosan változnia kellene. A felsőfokú szakképzés a képzési rendszer differenciálódásának eredménye" - osztja meg a tapasztalatokat dr. Fekete Zsolt.
A MAB adataiból kiderül, az utóbbi hat évben körülbelül 250 szak akkreditációja járt le a felsőoktatásban, viszont ez nem jelenti a szakok megszűnését, hiszen a képzések legnagyobb részét ismét akkreditálják, így zavartalanul indulhatnak a következő tanévben is.
(www.edupress.hu)