Bár az idei ponthatárok magasabban alakultak a tavalyiaknál, a legnépszerűbb karokat összegző tízes lista természettudományi és műszaki területen oktató szereplőinél még mindig az átlagos ponthatár alatti követelmény a jellemző. Az átlagot képző mérleg másik oldalán viszont, jellemzően a gazdaságtudományi és bölcsészettudományi szakokon a maximális teljesítményű középszintű érettségi vizsga, illetve középiskolai tanulmány sem volt önmagában elegendő, hiszen 400 pont feletti eredmény szükségeltetett.
A ponthatárok megállapítását egy számítógépes algoritmus végzi, amely a jelentkezők felvételi összpontszámát, a jelentkezők által felállított intézményi szakos rangsort, az államilag támogatott keretszámot, illetve az intézmények kapacitásszámát veti össze. Az algoritmus elsőként a jelentkezőket felvételi összpontszámuk alapján szakonként országos rangsorba állítja, majd az általuk megjelölt intézményi sorrend alapján elkezdi feltölteni a helyeket. Amennyiben az adott intézmény kapacitása betelt, a felvételi összpontszáma alapján soron következő jelentkezőt már a második megjelölt helyre sorolja be az algoritmus mindaddig, míg az adott tudományterületre elkülönített államilag támogatott keretszám be nem telt. Ezt követően a költségtérítéses helyeken kezd el dolgozni a számítógépes rendszer. Ilyen módon a ponthatárok megállapítása több változó függvénye, a legmagasabb ponthatárok általában az alacsony kapacitásszámú, ám népszerű szakokon alakulnak.
Az ország legnépszerűbb karán, az ELTE-BTK-n mindössze két szak esetében állapították meg a költségtérítéses ponthatárt 300 pont alatt, a ponthatárok 350 és 440 pont között alakultak, jellemzően 390-410 pont között lehetett bejutni a szakokra.
A második legnépszerűbb karon, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Karán jellemző volt a 450 pont körüli ponthatár, nemhiába itt kérték az egész felvételi eljárás során megállapított legmagasabb ponthatárt, 469 pontot. Mindössze egy államilag támogatott szakra lehetett 400 pont alatti teljesítménnyel bekerülni. Emlékezetes, hogy a 480 pont a maximálisan elérhető pontszám, így a 400 pontot plusz pontok híján kizárólag kitűnő eredménnyel lehet produkálni. Egy középfokú nyelvvizsga birtokában is ötös érettségit vagy középiskolai teljesítményt igényel.
A költségtérítéses ponthatárok is viszonylag magasan alakultak, 320 pont alatt mindössze két képzésre lehetett bekerülni, a legalacsonyabb ponthatár 244 pont volt az angol nyelven oktatott gazdálkodás és menedzsment szakon, költségtérítéses formában.
A harmadik helyen az egykarú Rendőrtiszti Főiskola áll, itt már átlagosan jóval alacsonyabb ponthatárokat láthatunk, mint a korábbi esetekben. A legalacsonyabb államilag támogatott formában elérhető képzésre már 220 pont elegendő volt, ám volt olyan képzés is, a bűnügyi igazgatási-bűnügyi szakirány, amelyen 413 pontot kellett szerezni a felvételhez. Többnyire azonban 300-400 pont körül alakultak a ponthatárok, a harmadik legnépszerűbb karon azonban már szerepel egy 164 ponttal elérhető költségtérítéses képzés, levelező munkarendben, a rendészeti igazgatási szak biztonsági szakiránya. Ezen kívül szintén a jövőre már minimum követelményként megállapított 200 pont alatt lehetett bekerülni idén még a rendészeti igazgatási szak katasztrófavédelmi szakirányára is.
A negyedik helyen álló Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karát igen kiegyensúlyozott ponthatárok jellemzik, igaz, mindössze két szakot indított államilag támogatott, illetve költségtérítéses formában alapképzést. 355 és 373 pont között kellett teljesíteni a felvételhez. Érdekesség, hogy a villamosmérnöki alapképzésre az államilag támogatott ponthatárt a költségtérítéses határ túlszárnyalta, míg az állami formára 355 pont szükségeltetett, addig a fizetős formához 373 pont kellett.
Az ötödik legnépszerűbb kar ponthatárai között három 160 pontos ponthatárral találkozhatunk, ráadásul a két igen nagy népszerűségnek örvendő pénzügy és számvitel, illetve gazdálkodás és menedzsment alapszakokon, igaz, ebből kettő távoktatásos munkarendben, költségtérítéses finanszírozási formában fogadja a jelentkezőket. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karon a harmadik minimum ponthatáros szak azonban az angol nyelvű pénzügy és számvitel szak költségtérítéses formája.
A karon meghirdetett alapszakok államilag támogatott formában egyébként 380 és 402 pont között voltak elérhetőek. A karon hirdetett mesterképzések ponthatárainál jól látszik, hogy valószínűleg sokan már egyetemi diplomával, államilag támogatott félévek híján felvételiztek, ugyanis mindkét induló mesterképzés esetében a költségtérítéses ponthatár magasabban alakult az államilag támogatottnál több mint 10 ponttal.
A hatodik helyen szintén a BGF áll a Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karával, ahol többek között az ország legnépszerűbb szakját, a turizmus-vendéglátás szakot is oktatják. A BGF ráadásul a legnépszerűbb turizmus szakot oktató intézmény, az elsőhelyes felvételizők csaknem harmada a BGF-et jelölte meg jelentkezési lapján. Nem is csoda, hogy az említett szakon megállapított ponthatár 427 pont volt, ami emelt szintű érettségi, nyelvvizsga vagy valamilyen előnyben részesítés címén szerzett többletpont nélkül nem teljesíthető. A költségtérítéses ponthatár is igen magasan alakult, 421 pontot kellett elérniük a fizetni köteles hallgatóknak, hogy 2009 legkelendőbb szakján tanulhassanak. Ezen kívül 400 pont felett volt a kereskedelem és marketing szakra jelentkezőknek megállapított álomhatár, 411 pont. A többi szak államilag támogatott képzésén 380-400 pont közötti teljesítményt várt el az intézmény hallgatóitól. Érdekesség, hogy a karon meghirdetett felsőfokú szakképzések közül a kereskedelmi szakmenedzser képzésen, költségtérítéses formában 329 pontot, államilag támogatottként pedig kevesebb mint a felét - az FSZK képzésen a minimálisan megállapított ponthatárt épphogy túlszárnyalva -, 148 pontot kellett teljesíteni.
A gazdaságtudomány képzés népszerűségét jelzi továbbá, hogy a turizmus menedzsment mesterképzésen a maximális 100 pontot megközelítő pontszámot, 95 pontot kellett elérniük a levelező formában, költségtérítésesként jelentkezőknek, amely szintén plusz pont megszerzését igényli.
A hetedik legnépszerűbb kar a sorban egy szintén egy karral működő intézmény, a Kodolányi János Főiskola. A KJF előadóművész képzésén, amely a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett az egyetlen diplomát nyújtó, akkreditált zeneművészeti képzés Magyarországon, igen magasan alakultak a ponthatárok. Jazz trombita szakirányon például 450 pontot kellett teljesíteniük a felvételizőknek, akiknek természetesen nem kizárólag a hagyományosan számításba kerülő tanulmányi pontokkal, hanem alkalmassági és gyakorlati vizsgával is kellett bizonyítaniuk. 400 pontnál gyengébb eredmény semelyik előadóművész szakon nem volt elegendő a bekerülésre, mint ahogy a kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, illetve turizmus-vendéglátás szakon sem. A költségtérítéses határok jellemzően lényegesen alacsonyabban alakultak, mint államilag támogatott társaik, sok helyen még a 200 pontot sem érték el.
A nyolcadik legnépszerűbb kar 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara volt. A természettudományi képzéseket kínáló kar ponthatárai bár a tavalyinál lényegesen magasabban alakultak, a többi, listán szereplő karhoz képest még mindig valamivel alacsonyabb átlagot mutatnak. Külön érdekessége az SZTE-TTIK-nak, hogy jellemzően a költségtérítéses finanszírozási formában meghirdetett szakokon várta el a magasabb pontszámokat jelentkezőitől, esetenként akár több mint 100 pontos különbséggel. A legmagasabb ponthatár a földrajz alapképzésen szükségeltetett, 435 pontot kellett elérniük a költségtérítéses formában jelentkezőknek. Tavaly, ugyanerre a képzésre költségtérítéses formában 210 pont, államilag támogatottként 228 pont kellett a felvételhez. Idén az államilag támogatott földrajz szakosoknak a 291 pontot, költségtérítéses társaiknál 144 ponttal kevesebbet kellett teljesíteniük. 291 pont többféleképpen szerezhető, példaként két 65 százalékos, 3-as érettségi és egy középfokú nyelvvizsga elegendő egy államilag támogatott felvételhez, míg a fizetős képzésre két 100 százalékos érettségi és egy középfokú nyelvvizsga szükséges. A második legmagasabb ponthatár a karon a gazdaságinformatikus képzésen volt előírás, 368 pontot kellett elérni szintén költséges formában. Tavaly a szakon államilag támogatott és költségtérítéses formában, nappali tagozaton 182 pontot kellett elérni, az idei állami formában a földrajz szakhoz hasonlóan 85 ponttal kevesebbet, 283 pontot kellett teljesíteni. A költségtérítéses ponthatár magasabb megállapításának több tényezője lehet. Ilyen például, ha a jelentkezők már nem jogosultak államilag támogatott félévre, mert korábban elhasználták azt, ha sok a külföldi jelentkező, aki egyáltalán nem vehet részt állami képzésben, illetve ha a költségtérítéses helyek száma annyira alacsony, hogy a jelentkezők eredményei felnyomják a megállapított ponthatár mértékét.
A szakok többségére egyébként 250 pont alatt már felvételt lehetett nyerni.
A karok népszerűségét felsorakoztató lista kilencedik helyén a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara áll. A műszaki képzéseket kínáló karon mindössze az osztatlan struktúrában oktatott építész szak esetében ment fel 300 fölé a ponthatár. Költségtérítéses formában 335 pontot, államilag támogatottként 406 pontot kellett elérniük a hallgatóknak, tavaly 410 pontot vártak el a felvételizőktől. A 300 pontos határt is csak az építészmérnök, illetve az építőmérnök szak közelítette meg, a többi szakon elegendő volt a 250 pont körüli teljesítmény. Ez is minőségi javulás azonban, tavaly az építőmérnök szakon 170, az építészmérnök szakon 232 pont kellett az államilag támogatott tanulmányokhoz.
A tízes listát az ELTE nyitja és zárja, a tizedik helyen az ELTE Természettudomány Kara áll. A meghirdetett képzések közül a biológia szakon volt a legmagasabb a ponthatár, 357 pontot vártak a jelentkezőktől. A többi ponthatár nagy részét az átlagosnak tekinthető 344 pont alatt határozták meg a karon.