Az oktatás helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum politikusai szombaton Budakeszin.
A Mit nyújtana Magyarország számára a kiváló oktatás? című rendezvényen a pártok képviselői megegyeztek abban, hogy tartják magukat a kilenc párt által tavaly elfogadott Oktatási minimum 2018 elnevezésű dokumentumhoz.
Szél Bernadett független parlamenti képviselő vitaindítójában arról beszélt, hogy csak panaszokat hallani a szülők, a diákok és a tanárok részéről. A diákok és a tanárok túlterheltek, a tanárok autonómiája "romokban" hever - tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke, országgyűlési képviselő azt mondta, hogy a nyelvoktatásban teljesen új stratégiára van szükség, a szakképzésben teljesen új tudásra van szükségük a diákoknak. Kitért arra, hogy elérte a 100 ezret azoknak a gyerekeknek a száma, akik általános iskolai végzettség nélkül estek ki a közoktatásból a tankötelezettség korhatárának csökkentése miatt.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a kormányzat a keretszám-szabályozáson keresztül próbálja megszabni, kiből mi lehet.
Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese úgy vélte: az oktatási rendszernek valóságosan fel kell készülnie arra, hogy a digitalizáció eszközeit beépítse az oktatásba.
Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője arról beszélt, hogy a szeptemberben iskolát kezdő gyerekek 2031-re fognak leérettségizni és abban a 12 évben olyan átalakulások történnek a világban, amelyeket nem is láthatunk előre és olyan problémákra kell felkészítenünk a gyerekeket, amelyek ma még nem is léteznek.
Szabó Szabolcs független parlamenti képviselő szerint magas minőségű oktatási rendszerre lenne szükség, amelyben minden gyerek a készségeinek, képességeinek megfelelően, saját elképzelései szerint vehet részt. Hozzátette, hogy ma már az általános iskola elején szétválogatja a rendszer a gyerekeket és eldönti, hogy milyen pályát járhatnak majd be.