A tanulmány szerint az ázsiai földrész és Észak-Afrika jelenti a potenciális célpontokat. Az onnan érkező diákok itthon nem akkreditált képzéseken vennének részt állami támogatás nélkül, tanulmányaik idején pedig hazánkban költenének.
Az uniós kifizetésekkel foglalkozó tanulmány szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2010-ben átgondolásra szorul, az új célkitűzésekhez és az uniós pénzek kifizetésének felgyorsításához kíván szakmai hátteret nyújtani az AAM Tanácsadó Zrt. A tanulmány célja többek között egy fenntartható üzleti modell, a magas foglalkoztatás, az innovativitás elérése és a tudásalapú fejlesztések. A rendszer átalakításához nyújt egy kitörési pontot a felsőoktatás. A kötet összeállítása során szakmai munkatársként segített dr. Bod Péter Ákos, dr. Árva László közgazdászprofesszorok és dr. Habuda Judit független tanácsadó.
Keresletnövekedés után demográfiai szakadék
"A mai magyar felsőoktatás két fontos tendenciája a keresletnövekedés, melynek során az egyetemi, főiskolai karok száma a 90’-es évekhez képest mintegy 50 százalékkal, 170-re bővült, eközben azonban a demográfiai szakadék, a jelentkezői létszám csökkenése figyelhető meg" - hangsúlyozta a helyzetelemzés során Saád Tamás, a tanulmány egyik szerkesztője, a tanácsadócég munkatársa. Kifejtette: ma már 71 felsőoktatási intézmény rendelkezik magyarországi akkreditációval, miközben 2002-ben még több mint 154 ezren adták be jelentkezési lapjukat, 2008-ban azonban már csak 99 ezren. A hallgatói szám korábbi növekedése nyomán azonban emelkedett az oktatói létszám, csaknem 20 év távlatában 30 százalékkal, illetve jelentős infrastrukturális fejlesztések indultak be. A jelentkezők számának csökkenésével azonban 4-5 éven belül még a nagy múltú és nagy hallgatói létszámmal rendelkező egyetemeken is magasan képzett oktatókat bocsátanak el, összeomlás fenyegeti a kapacitásbővítő PPP programokat és veszélybe kerülnek a kisebb felsőfokú tanintézetek - olvasható a tanulmányban.
A felsőoktatás külfödi hírét erősítené a tanácsadócég
A tanácsadó cég leszögezi: a változásokhoz nem a pénz hiányzik a felsőoktatásból, hiszen a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban (TIOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) a felsőoktatás céljaira külön pályázatok állnak rendelkezésre. Október 28-án ezzel kapcsolatban elmondták: a TÁMOP-ban a felsőoktatás fejlesztésére és szervezeti fejlesztésére szánt összeg fennmaradt részének, a mintegy 95 milliárd forintnak a tizedét kellene marketingeszközök alkalmazására fordítani azért, hogy külföldi hallgatók érkezzenek Magyarországra, és teremtsenek itthon fogyasztásukkal munkahelyeket.
A tanulmány kidolgozásában külső szakértőként részt vevő dr. Árva László az okokról is beszámolt: "egy felmérés szerint a Debreceni Egyetemen tanuló háromezer külföldi hallgató tanulmányai alatt annyit költ, amennyit az intézmény összes magyar, nappali tagozatos hallgatója együtt." A hallgatók 3,7 százaléka külföldi Magyarországon, mintegy 1,2-1,3 százalék azonban az, aki nem határon túl élő magyar, hanem egyéb országokból érkezik hazánkba. A szakértő szerint abban a helyzetben kell megragadni a lehetőséget más hallgtaók ide csábítására, amikor az OECD elemzése szerint 70 százalékkal nőtt az elmúlt évekhez képest a mobilitási hajlandóság a világban.
Magyar akkreditáció nélkül is működhet
A tanulmány szerint 3-5 éven belül a jelenlegi 15 ezer fős külföldi hallgatói létszámot további 15-20 ezerrel kellene növelni, akik évente a befogadó városokban akár több mint 38-40 milliárd forintot is elkölthetnek a számítások szerint. A tanulmány Indiát, Vietnámot, Egyiptomot, tehát az ázsiai és észak-afrikai területet nevezik meg küldő régiókként. Dr. Árva László a tervvel kapcsolatban az Edupressnek azt is elmondta: nincs szükség politikai lobbira, hiszen főként olyan képzések keretében képzelik el a megnövekedett számú külföldi diákok oktatását, melyek nyugat-európai egyetemek leányvállalataiként, magyarországi akkreditáció nélkül kínálnak külföldi diplomát. "Mivel az állam ezen képzésekben tanuló hallgatók számára nem nyújt támogatást, a keretszámokba sincs beleszólási joga, ha pedig egy brit vagy francia diplomát nyújtunk, kit érdekel, hogy nincs akkreditáltatva itthon a képzés" - mondta el a szakértő.