A Heti Válasz Felsőoktatási rangsor 2008 csütörtökön jelent meg és hét képzést vizsgált. A listavezető intézmények egyik vizsgált képzés esetében sem változtak tavalyhoz képest, többnyire a nagy múltú, tradicionális intézmények diadalmaskodnak, arra is van azonban példa, hogy főiskola vezeti a rangsort. Több kiemelkedő eredmény van és természetesen értékromlás is gyakran mutatkozik.
Megjelent a Heti Válasz Felsőoktatási rangsor 2008 című kiadványa, amely hét képzést ragad ki a felsőoktatási palettáról és vizsgálja a képző intézmények rangsorát hat szempont szerint. Vizsgálták a túljelentkezési arány mértékét, a foglalkoztatók (nagyvállalatok), valamint a fejvadászok véleményét, az OTDK-helyezések számát, a diák/tanár arányt, illetve a tanári kar összetételét.
A gépészmérnök, az informatikus, a jogász, közgazdász, kommunikáció és médiatudomány, szálloda és idegenforgalmi, és az orvosi képzés eredményeit összesítették.
A rangsor készítésének módszertanáért a lap szakmai partnere, a Central European Management Intelligence Tanácsadó Iroda (CEMI) felel. A különböző szempontok szerint összeállított lista a felsőoktatás iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani az eligazodásban.
Gépészmérnökképzésben élen a BME
A gépészmérnökképzés vizsgálatánál három budapesti és kilenc vidéki intézményt vetettek össze a rangsor készítői. A létra tetején nagy fölénnyel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) áll, amely a túljelentkezések, a foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők értékelése és az OTDK eredmények tekintetében is kimagasló eredményeket ért el. Második a Miskolci Egyetem (ME), amely a foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők értékelésének és OTDK eredményeinek köszönheti előkelő helyezését, a harmadik helyen pedig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) áll elsősorban a tanár/diák arány, valamint az oktatói összetétel miatt. A legjobb főiskola a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF), amelynek az ötödik helyet sikerült megszereznie a 12 intézményt szerepeltető listán.
Hetedik helyen az első főiskola
Az informatikusképzést vizsgáló listán 17 intézmény sorakozik, amelyből hat fővárosi. Az első helyet ebben az összesítésben is a BME szerezte meg, ugyanazon szempontokban mutatkozott kimagaslóan eredményesnek (diákköri versenyek, túljelentkezés, foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők értékelése), mint a gépészmérnökképzés esetében. A második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll, amely az OTDK-án elért helyezésekkel és a foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők értékelésével vívta ki magának a második legszínvonalasabb képzés helyét. A Szegedi Tudományegyetem pedig foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők kedvező értékelése miatt került a harmadik helyre. A legjobb főiskola az informatikus képzés vizsgálatánál is a BMF lett, a hetedik helyen áll.
A jogászképzésben az ELTE vezet
A jogászképzésben nyolc intézmény került górcső alá, ebből mindössze kettő fővárosi. Az egész országban a legnépszerűbb intézmény, az ELTE szerezte meg a vezető helyet, a hat vizsgált szempontból ötben maximális pontszámot ért el. Egyedül az oktatói összetételben előzte meg a Szegedi Tudományegyetem, amely az összesített rangsorban a második helyre került, köszönhetően az oktatókon túl a foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők kiváló értékelésének. Harmadik helyen a Széchenyi István Egyetem végzett, győri intézmény a tavalyi hetedik helyről küzdötte fel magát a dobogó harmadik fokára. Ebben szerepet játszott a tanár/diák arány javulása, az oktatói összetétel minőségi változása, és az OTDK szereplések pozitív alakulása. A tavalyi harmadik helyen szereplő Pécsi Tudományegyetem idén visszacsúszott a hatodik helyre, bár a tavalyi eredményekhez képest javult a diákversenyeken elért eredmény, romlott azonban az oktatói összetétel és a foglalkoztatók értékelése.
A Corvinus vezeti a közgazdászképzés rangsorát
26 közgazdászképzést folytató intézményt vetett össze a Heti Válasz rangsora, köztük 11 fővárosit, és 16 főiskolát. Az élen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, tavaly is a volt Közgáz vezette a listát. A nagy hagyományokkal bíró intézményt mindössze a tanár/diák arányban és az oktatói összetételben előzték meg, előbbiben a Nyugat-magyarországi Egyetem mögött a második helyen áll a tavalyi negyedik hellyel szemben, utóbbiban viszont a 11. helyre csúszott vissza a 2007-es hetedik helyezéséhez képest. Az összesített rangsorban a Szegedi Tudományegyetem a második, amely nagy eredménynek számít, hiszen tavaly még a hatodik legjobb intézményként volt számon tartva a Heti Válasz rangsora szerint. Mindössze egy szempont alapján került hátrébb tavalyhoz képest, az oktatói összetétel alapján. Kiemelkedő helyét a túljelentkezések jelentős növekedésének és a foglalkoztatók pozitív vélekedésének köszönheti. Harmadik helyen a Pécsi Tudományegyetem áll, amely tavaly is ugyanezt a pozíciót vívta ki magának. Erőssége az oktatók összetételének javulása, és a munkaerő-közvetítők értékelése.
A legjobb főiskola idén a 22. helyről felkapaszkodott Gábor Dénes Főiskola lett, amely idén a hetedik helyen végzett. Ezt a rendkívül magas ugrást a tanár/diák arány és a túljelentkezések jelentős javulásával sikerült elérnie. A Budapesti Gazdasági Főiskola a kilencedik helyre került, erőssége a foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők nagyon jó véleménye.
Kommunikációképzésben a hetedik helyre esett vissza a Debreceni Egyetem
15 intézmény szerepel a kommunikációs képzést nyújtó intézmények rangsorán, amelyet az ELTE vezet. A listán egyébként hat vidéki és kilenc fővárosi intézmény van, köztük hat főiskola és kilenc egyetem. Az ELTE vezeti a rangsort a túljelentkezések tekintetében, de sokat javított tavalyhoz képest az oktatói összetétel alapján, így megőrizve első helyét a listán. A Szegedi Tudományegyetem a tavalyi hatodik helyhez képest idén a második helyen szerepel, elfoglalva ezzel az egész országban második legjobb intézménynek tartott Debreceni Egyetem (DE) helyét, amely idén a hetedik helyre szorult vissza. Minden tekintetben javított a szegedi egyetem tavalyi eredményeihez képest, kimagasló pontszámot a túljelentkezők magas aránya miatt kapta. Óriásit ugrott a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, 14 helyet átlépve a harmadik lett a listán, ezzel a legjobb főiskolai helyezést érte el. Ezt a szinte minden szempont szerint javuló értékének köszönheti, a munkaerő-közvetítők kivételével az összes perspektívából pozitív eredményt mutatott, kiváltképp az oktatók összetételéből, melyben a legjobbnak bizonyult, valamint a tanár/diák arányban is jelentős javulást ért el.
Főiskola vezeti a legjobb vendéglátó-ipari képzést
A turizmus, vendéglátó-ipari képzést összesítő listán nyolc intézmény szerepel, ezen intézmények esetében van ugyanis már végzett évfolyam. A listán mindössze két egyetem szerepel, és három fővárosi intézmény. A rangsort a Budapesti Gazdasági Főiskola vezeti, hasonlóan a tavalyi eredményhez. Három szempont alapján is vezeti a listát, a foglalkoztatók véleménye és a túljelentkezés szempontjából pedig javított korábbi eredményén. A második helyet idén a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája foglalta el, az intézmény az ötödik helyről tört előre a második fokra. Ezt annak köszönheti, hogy vagy megtartotta helyét a többi intézményhez képest, vagy javított eredményein. Harmadik a Szolnoki Főiskola lett, a foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők egyre pozitívabb véleménye miatt a tavalyi negyedik helyről került fel a dobogóra. A listán az első egyetem a hatodik helyet foglalta el, a harmadik helyről csúszott vissza. A Nyugat-magyarországi Egyetem a munkaerő-közvetítők véleményének kivételével minden szempont alapján visszaesett, ennek tulajdonítható a visszaesés.
Szoros a mezőny az orvosképzésben
Négy intézmény szerepel az orvosi képzést vizsgáló intézmények rangsorán, idén először vállalkozott arra a kiadvány, hogy összeveti a Semmelwies Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen folytatott képzést. A túljelentkezés és az OTDK eredmények alapján a fővárosi Semmelwies Egyetem a győztes. Az orvosképzésben kivételes szempontként vizsgált kérdés, hogy a Magyarországi kiemelt kórházak főorvosai melyik intézményben végeztek, a pécsi képzésnek kedvezett. A külföldi munkaengedélyt igénylők száma és a külföldi diákok arányának vizsgálatánál is szoros eredmények születtek, így összességében elmondható, hogy a hazai orvosképzést nyújtó intézmények képzési színvonala fej-fej mellett halad.
(www.edupress.hu)