Megjelent a Jelentés a magyar közoktatásról című könyv, melyből kiderül, hogy a közoktatást alulfinanszírozottság jellemzi, az iskolák közötti teljesítménybeli különbség a vizsgált országok közül Magyarországon a második legmagasabb, valamint, hogy a pedagógusok jövedelme csökkent, átlagéletkoruk viszont nőtt.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával, az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült könyv ötödik alkalommal jelent meg azzal a céllal, hogy átfogó képet adjon a magyar közoktatási rendszerben zajló folyamatokról, a rendszert érő kihívásokról és a kormányzati politika ezekre vonatkozó intézkedéseiről.
Alulfinanszírozott a közoktatás
A közoktatás helyzetét vizsgáló jelentésében az áll, hogy 2003 óta a közoktatás finanszírozására szánt állami pénzek összege folyamatosan csökkent. A nemzeti össztermékből (GDP) oktatásra fordított kiadások aránya szerint a GDP arányában Magyarország az OECD-országok átlaga alatt költ az oktatásra.
A tanulók teljesítménye gyenge
A legutóbbi PISA (Programme for International Student Assessment - nemzetközi tanulói értékelés program) felmérésből kiderül, hogy a magyar tanulók 20-40 százaléka nem vagy csak kevéssé rendelkezik a mindennapokban való eligazodáshoz szükséges legalapvetőbb képességekkel, vagyis egyes évfolyamokon és műveltségi területeken belül egyes vagy az alatti szinten teljesít.
A magyar tanulók a matematikai műveltségből és olvasás- szövegértésből a nemzetközi átlag alatt, társadalomtudományos műveltségből és a problémamegoldás terén a nemzetközi átlag körül teljesítettek.
A felmérésből továbbá kiderült, hogy az iskolák közötti teljesítménybeli különbség Törökország után Magyarországon a legmagasabb, és Magyarországon befolyásolja a legnagyobb mértékben a szülők iskolai végzettsége és egyéb háttérhelyzete a tanulók teljesítményét.
A pedagógusok jövedelme csökken
Az elmúlt években egyre több kutatás bizonyította, hogy a tanulási teljesítmény eredményességét az oktatók minősége határozza meg leginkább. A közalkalmazotti béremeléssel a 2003-ban a pedagógusok jövedelme elérte a diplomás bérek átlagát, azóta azonban ez az arány folyamatosan romlott, míg mostanra visszaállt a béremelés előtti állapot. A vizsgálat szerint a pedagógusok nemek szerinti eloszlása tovább nőtt a nők javára, a pályakezdők között is jelentős különbség van a nemek arányában, ami a szakma elnőiesedését vetíti előre. A tanulmány továbbá kitér arra, hogy míg a ′90-es évek elején kedvezőbb volt a pedagógusok kor szerinti összetétele Magyarországon, mint az európai uniós vagy az OECD-országok nagy részében, napjainkra ez az arány megfordult.
(www.edupress.hu)